Budapest, 1946. (2. évfolyam)

9. szám - LESTYÁN SÁNDOR: A 100 éves Községi Takarékpénztár

telkekre és házakra ; 13. fennálló jelzálogos követeléseket magához váltani ; 14. váltók, bankutalványok, közraktári jegyek leszámítolása. Bárczy István 1911 szeptemberében ismertette a közgyűlés előtt a főváros építkezési programját. Akkor többek között ezt mondotta : »A közgyűlés elhatározta, hogy nagyobb telektömböt kell vásárolnia a fővárosnak. Természetes, hogy az elméletet követnie kell a gyakorlatnak s ez az előterjesztés egyik praktikus megvalósítása ennek a programnak. Apénzügyi részről beszélve, jó volna, ha lenne községi takarékpénztárunk, vagy más intézményünk, amely finanszírozná a vételt. Sajnos azonban, ilyen intézményünk nincs . . .« A főváros elsősorban a budapesti nagybankokkal bonyolította le hitelműveleteit és pénzügyi tranzakcióit. Ezek nem mindig voltak előnyösek a fővárosra nézve, sőt egyik-másik esetben évekig tartó pörösködésre vezettek. A Községi Takarékpénz tárat mégsem sikerült a kormányzatnál — nyilván a bankkapitalizmus befolyása miatt — kiverekedni, mígnem az első világháború után bekövetkezett pénzügyi válságban előállott helyzet önként kínálta fel a Községi Takarékpénztár megalapítását. Az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár egyformán részese volt annak a pénzügyi gazdálkodás-Main Entrance Entrée principale de l'institut nak, melynek szabályait az 1914-es világháború adottságai, majd az azt követő általános gazdasági helyzet határozták meg. Az 1916-ban alakult Pénzintézeti Központ jelentéséből ideiktatott mondatok élénken megvilágítják azt a helyzetet, amibe a Takarékpénztárat az idők vihara sodorta : »Az 1926. évtől kezdve — mondja a jelentés — amikor a konjunkturális bankalapítások összeomlása az inflációs kereseti lehetőségek elapadása folytán nagyobb mértékben megindult, felszámoló osztályunk tennivalói nagyobb mértékben megszaporodtak. Egymagában az 1926. évben öt nagyobbméretű budapesti ilyen pénzintézet lebonyolítását kellett átvennünk«. Az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár, mely a Budai Takarékpénztárból lett, nem tartozott a konjunkturális bankalapítások közé, hiszen 1846-ban született, 1846 óta dacolt a pénzintézetek felett tomboló viharok hevességével, erejével. Egyáltalán nem volt konjunkturális alakulás, de az új viharral, mely ádázabb volt minden eddiginél, nem tudott szembeszállni. A Pénzintézeti Központ jelentése erről így számol be : »Az 1927. év során az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár válságának elhárításával kellett foglalkoznunk. Ez a hosszú évtizedek óta fennálló, nagytekintélyű intézet, amelynek legfőbb Az intézet főbejárata Главный вход в Сберегательную Кассу nyilvánosságra is hozta az alapítandó Községi Takarékpénztár alapszabályait.-Eszerint az intézet üzletkörébe tartozik : 1. Budapest székesfőváros hitelműveleteinek lebonyolítása; 2. Budapest székesfővárostól vásárolt telkek parcellázása, esetleg az ezeken való építkezés, épületek kezelése és értékesítése ; 3. Budapest székesfővárostól vásárolt ingatlanok kezelése, esetleg azok eladása; 4. Budapest székesfőváros által akár egyedül, akár harmadik személyekkel együtt létesített, megváltott vagy megvásárolt üzemek kezelése és mindama műveletek ellátása, amelyek a törvényhatósági bizottság által a takarékpénztárra ruháztatnak ; 5. Budapest központi pénztára részére történő befizetések elfogadása és a pénztár helyett fizetések teljesítése ; 6. pénzek átvétele takarékbetéti könyvecskékre, pénztárjegyekre és folyószámlákra ; 7. értékpapírok adásvétele és azokra előlegek nyújtása ; 8. hitelnyújtás kisiparosoknak, kiskereskedőknek, vásárcsarnoki helybérlőknek, hitelegyletek keretében vagy anélkül ; 9. kulturális és emberbaráti intézmények pénzügyleteinek ellátása ; 10. Budapest területén ipart űzők és vállalkozók részére hitelnyújtás és kereseti kimutatás leszámítolása; 11. őrzési letétek elfogadása bizonyos illeték mellett vagy anélkül ; 12. jelzáloggal fedezett kölcsönt adni Budapest területén levő ЯШШШ