Budapest, 1946. (2. évfolyam)

9. szám - LESTYÁN SÁNDOR: A 100 éves Községi Takarékpénztár

Az intézet pénztárterme The Cash Offices Помещение касс Caisse de l'institut forint alaptőkével, egy esztendővel később már 64 részvénytársaság, 135 millió forint alaptökével, amiből 100 millió forint be is volt fizetve. 1867-ben nyolc, a következő évben 21, 1869-ben pedig 48 új takarékpénztár alakult Magyarországon s ezzel takarékpénztáraink száma 133-ra emelkedett. Hasonlóan szaporodott a bankok száma is. 1867-ben 7 új bank alakult, 1868-ban pedig tizennégy! 1869-re ez a szám úgy emelkedett, hogy az ország területén 52 működő bankot tartottak nyilván. Három évvel később 542 pénz- és hitelintézet, 7 biztosító intézet, 1 hitelbiztosító és 15 iparvállalat volt az országban, összesen tehát 565 részvénytársaság. Belföldi és külföldi gazdasági válságok és konjunktúrák váltakoztak a kiegyezés esztendejétől 1914-ig, s általában jellemző az örökérvényű tétel, hogy a gazdasági lendületet mindig a kedvezőtlen politikai körülmények akadályozták. De a tőkeerős intézmények kiállották az erőpróbákat, az óvatosan és körültekintéssel vezetett vállalkozások megúszták a bajokat, csupán a "tőkeszegények és rossz vezetés alatt állók dőltek össze. Az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár a tőkeerősek és a jól vezetettek közé tartozott. Nemcsak megállotta helyét az időközben erősen megnövekedett vetélytársak között, nemcsak állta a versenyt, hanem fejlődni is tudott. 1881-ben magába olvasztotta a Pest Külvárosi Takarékpénztárat s bár az elkövetkező években mind Bun József, mindpedig Ro'sa Lajos megválik az intézettől : az új vezetés sem csinál hibákat. Az új vezetés visszleszámítolási hitelt nyittat az intézetnek a főbb bécsi bankoknál és vidéki pénzintézetek egész sorát kapcsolja be leszámítolási üzletkörébe, a heverő pénzkészleteket a tőzsdei reportüzletben hasznosítja és megindítja a záloglevelek kibocsátását. (Ennek az üzletágnak, mint látni fogjuk, sorsdöntő jelentősége van az intézet életében!) 1893-ban újabb fiókra van szükség, az Andrássy-úton, a Fonciére-palotában. A betétüzletet és a váltóhitelt sem hanyagolják el, általában rugalmasság, körültekintés a mindenkori adott helyzet mérlegelése és nagyvonalúságra való törekvés jellemzi az üzletmenetet. A millennium évében az igazgatóság jelentése szerint a tiszta nyereség több mint egy millió, ugyanakkor a Kereskedelmi Banké alig több két és fél milliónál, a Pesti Hazai Takarépkénztáré pedig nem egészen két és fél millió. (Azért említjük ezeket az adatokat, mert a három pénzintézet — ezt tudjuk — mint három első fecske kezdte meg működését a főváros területén.) A millenniumi év után és e század elején az ipari túltermelés folytán világszerte beállott válság Magyarországon is érezhető volt. Hazánk gazdasági életére nagyarányú depresszió nehezedett (talán még nagyobb arányú, mint az 1873-as krízis) s mindezt pénzintézeteink is természetesen érezték. A depresszió azonban nem okozott a magyar pénzintézetek történetében súlyosabb megrázkódtatást. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a budapesti nagybankok, a pénzügyi kormányzat támogatásával karöltve, a bajba került fővárosi és vidéki intézetek segítségére siettek. Az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár ebben a feladatban is kivette a részét és vállalta a szerepét. 1914 nyarán azután kitört a világháború és minden pénzügyi és gazdasági konjunktúra helyébe a világtörténet konjunktúrája lépett. A „Kösséffi Takarékpénztár" gondolata Már évekkel a világháború kitörése előtt felmerült a főváros részéről egy »Községi Takarékpénztár« szükségességének gondolata. Amikor 1906 nyarán Bárczy István a polgármesteri széket elfoglalta, a főváros háztartása súlyos deficitet mutatott. Déri Ferenc tanácsjegyző előterjesztést készített a pénzügyi válságról, s ebben kimutatta, hogy Budapest bevételi forrásai nem tartottak lépést a város rohamos fejlődésével. 1874 óta a város lakossága 155 százalékkal emelkedett, a kiadásoknál ugyanakkor 226 százalék az emelkedés. A rohamos fejlődés nyomán támadt óriási költségeket csak kölcsönpénzből lehetett fedezni, mert a bevételek aránytalanul elmaradtak a kiadásoktól. Természetes és észszerű volt a gondolat egy Községi Takarékpénztár alapítására, ám a minisztériumokban az errevonatkozó javaslatot elhevertették. Pedig a pénzügyi osztály ЯШШШ