Budapest, 1946. (2. évfolyam)

9. szám - LESTYÁN SÁNDOR: A 100 éves Községi Takarékpénztár

Az ősi székház az Alagútnál Первоначальпое главное пемещение у Тунеля The old head offices at the Tunnel L'aneienne residence au Tunnel de Bude téren lévő épületbe. Ne csodálkozzunk ezen az óvatossági intézkedésen, hiszen a Kereskedelmi Bank helyisé­geit katonai kirendeltség őrizte, mely­nek zsoldját a bank fizette. Buda város főkapitánya is intézkedett később, hogy a Budai Takarékpénztár helyi­sége előtt állandó őrszem álljon, a választmány azonban nem elégedett meg ezzel, hanem elrendelte, hogy az intézet altisztje éjszaka a pénztári teremben aludjon, égő lámpák mellett. Megbízták továbbá Memlauer János választmányi tagot, hogy a főpénztár és az értéktárgyak megőrzésére a ház­ban megfelelő helyiséget keressen. 1 lyen azonban nem lévén : az aranyra, ezüstre és ékszerekre való pénzkölcsön­zést a Budai Takarékpénztár röviddel az üzletműködés megkezdése után átmenetileg szüneteltette. A jó budai polgárok, a betétesek és a kölcsönt-felvevők nagyon meg vol­tak elégedve ezekkel az óvatosssági rendszabályokkal. Ha éjszakánként hazafelé ballagtak és látták a Takarék­pénztár helyiségéből kiszűrődő fényt és a páncélszekrényeket helyettesítő vasládán békésen horkoló Horváth János altisztet, elégedetten bólogattak: — Itt rend van. Az egylet ügyel az ügyfelek pénzére és értékeire. A szabadságharc, Buda ostroma Egy százéves intézmény múltjára visszatekintve, s ennek a múltnak ezer­színű emlékeit kutatva, gyakran el­homályosulnak az olyan adatok, ame­lyek jelentőségét túlhaladta az idő. Különösen áll ez a tétel egy pénz­intézet történetében. Ezen a téren csak az összehasonlítással tudunk olyan tényeket felmutatni, melyek egy évszázad távlatából is jelentősek. Mert hiszen mit mond ma a Budai Takarék­pénztár első esztendei mérlegéről, ha tudjuk, ha elolvassuk és kijegyezzük a régi pénztárkönyvből, hogy 2,861.454 forint összforgalmat bonyolított le és az első mérleg (3358 forint 54 krajcár nyereséget mutat ki? Ám ha mellé állítjuk, hogy a Kereskedelmi Bank 1842/43., azaz első üzletévi nyeresége 14.131 forint volt; a Eáy András-féle Pesti Hazai Takarékpénztáré pedig (1841. üzletév) 508 forint és 23 krajcár, továbbá kihangsúlyozzuk, hogy az összes magyarországi pénzintézet össz­forgalma az 1846/47. üzleti évben 19,799.717 forintra rúgott, akkor körül­belül látjuk a Budai Takarékpénztár helyét és jelentőségét akkori hitelinté­zeteink sorában. Ez a helye és jelen­tősége nem lebecsülendő, sőt ellenke­zőleg! Sajnos, az intézet még bölcső­korát élte, még el sem jutott a gyer­mekcipőkig, amikor bekövetkezett a szabadságharc. 1848 első hónapjaiban általános pénzhiány állott be, a betétek lecsök­kennek, meg kell szorítani, majd fel kell függeszteni a kölcsönök folyósí­tását. De az intézet anyagi helyzete nem inog meg. Ezt igazolja, hogy ami­kor a nemzetőrség felállítását kell támogatni : az igazgatóság 1000 pengő forintot juttat el Mészáros Lázár had­ügyminiszterhez a hazafias célra. A szabadságharc ideje a Budai Takarékpénztárra nézve is a megpró­báltatás kora, éppen úgy, mint a többi magyarországi pénzintézetnél. Amikor a kormány 1848 utolsó napjaiban Debrecenbe tette át székhelyét és Windischgraetz herceg csapatai be­vonultak a fővárosba : a takarék helyiségébe császári katonaságot szál­lásoltak. Később, Buda ostroma alatt, a takarékpénztár kénytelen volt fel­függeszteni működését, mert helyisége a várfalakon kívül állott ugyan, de beleesett abba az erődítési övezetbe, amit Hentzi generális kijelölt. Mikor Görgey honvédéi Buda várát elfoglal­ták (1849 május 21.), Heinrich János igazgató-választmányi tag és Bun József pénztárnok az elhagyott Taka­rékpénztár helyiségébe siettek. Sajná­latosan tapasztalták, hogy a házfala­kat keresztülverték, a pénztári szo­bába betörtek, a pénztárládákat fel­feszítették, a pénzt, aranyat, ezüstöt és más értéktárgyakat elrabolták a győ­zelemittas honvédek. A kárról jegyző­könyvet vettek fel, amit átnyújtottak Görgey Artúr vezénylőtábornoknak, aki megígérte, hogy az elrabolt holmi visszaszerzésében segítségül lesz, de abból nem került meg más, mint Fejérváry Gábor régipénz és éremgyiij -teményének egy kis töredéke, amire a tudós az ostrom előtt 50 forint kölcsönt vett fel. Ám a Budai Takarékpénztár kihe­verte a háborús fosztogatást. A pénz­készlet lassanként szaporodni kezd és 1849 augusztus 8-án a vezetőség már felhatalmazza a napi biztoso­kat, hogy az alapszabályokban meg­határozott papírokra a bécsi börze árfolyama szerinti értékük kétharma­dáig előleget utalványozhatnak. А szabadságharc bukásától a kiegyezésig A szabadságharc bukása után át­alakult a magyar gazdasági, pénzügyi és hitelélet. Ennek az átalakulásnak legjellemzőbb tünete, hogy a hitel­szükségletek emelkedtek, mindemellett a szomorú idők, az elnyomatás keser­ves esztendői természetesen nem ked­veztek a pénzintézeteknek. Az abszo­lút hatalom minden rendelkezésére álló törvényes és törvénytelen eszközzel megnehezítette és megkeserítette a bankok és takarékpénztárak működési lehetőségét. (1864-ig csak egyetlen bankunk volt, a Kereskedelmi, akkor ЯШШШ

Next

/
Oldalképek
Tartalom