Budapest, 1946. (2. évfolyam)

9. szám - LESTYÁN SÁNDOR: A 100 éves Községi Takarékpénztár

Az intézet mai székházának terve (I. keresztmetszet) The plan of the present premises (transversal plan) План теперешнего главного здания (I. поперчный чертеж) Plan de la residence actuelle de i'institut (I coupe transversale) alakult a második, az Első Magyar Iparbank, mely 1923-ban a Hitelbankba olvadt.) A hatvanas években gyengült az abszolutizmus erőszaka. Az 1861. évi országbírói értekezlet részben visszaállította a magyar törvények érvényét s a politikai helyzet javulása kedvezőbb gazdasági légkört teremtett. De nagy általánosságban stagnáció jellemzi a szabadságharc leverésétől kezdve a kiegyezésig a magyar pénzügyi életet s ebbe a stagnációba kellett beilleszkedni a Budai Takarékpénztárnak is, azzal a körültekintéssel és óvatos üzlet-politikával, melynek legfőbb elve az, hogy az intézet élve maradhasson, s kapuit ne kelljen bezárnia közönsége előtt. Egy pénzintézet hivatását a maga feladatkörében úgy szokás és úgy kell meghatározni, hogy a kis tőkéket összegyűjti, felveszi s azután megint szétszórja a közgazdasági életben. Százszorosan kötelező volt ez nálunk, ahol a külföldi tőkék még egyáltalán nem jelentkeztek, hogy az általános gazdasági vérkeringésbe bekapcsolódjanak. A magyar pénzpiac — eltekint ve a bécsi támogatástól — elsősorban önmagára volt utalva. Leírhatatlan erőfeszítést tettek hát hazai pénzintézeteink, hogy ennek a feladatuknak eleget tehessenek. Ha most azt nézzük, hogy a Budai Takarékpénztár vállalta-e ebben a munkában a reá eső részt, akkor elfogultság nélkül megállapíthatjuk, hogy igenis, sokszor erejét meghaladó mértékben is vállalta Az 1850-ben kelt igazgatói jelentés közli a részvényesekkel, hogy az intézet »maga erejében és elővigyázatában kereste fel a mentőeszközöket, melyek nemcsak a lehető veszélyt elhárították, hanem hitelét is szilárdították. »1857-ben már módosított alapszabályokkal folyik az üzletműködés, s bár 1859-ben az olasz-osztrák háború miatt pang az ügymenet, a pénztári készlet mégis jelentősen szaporodik. (1854 : 26.670 frt. 1857 : 53.571 frt. 1859 : 135.638 frt.) 1860-ban a Budai Takarékpénztár méltó székházat emel magának a Lánchídtársaságtól megvásárolt telken, a Lánchíd budai hídfőjének közvetlen közelében. A terveket Ybl Miklós készíti. 1862 márciusában már az új helyiségben tartják meg a közgyűlést. 1866 súlyos válságot hoz Buda lakosságára. A fagy és az aszály rengeteg kárt okoz a szőlőkben és a tízezrek kenyere van veszélyben. Az intézet -—- híven alapítóinak elgondolásához — készséggel siet a csapás enyhítésére, annál is inkább, mert pénzbőséggel rendelkezik. A kiegyezés utáni esztendőben az intézet ügyköre annyira bővül, hogy halaszthatatlanná válik a már régebben tervezett pesti fiók felállítása. 1868-ban a pesti fiók meg is nyílik, a kereskedelmi és hitelélet központjában, a Fürdő-utcában (ma József Attila-utca), ugyanakkor a részvénytőkét fél millió forintra emelik. Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár A pesti fiók megnyitásával zárul le az intézet évszázados működésének első korszaka. A második korszak 1869-benkezdődik, amikor isaTakarékpénztár megváltoztatja cégét, végérvényesen kilép budai elzárkózott -ságából, hogy nevében és működésében egyformán az egész fővárosé, sőt az országé legyen. Időközben alakult meg Pesten a Pest-budai Fővárosi Takarékpénztár Rt., mely Budán is fiókot szándékozott felállítani. E pénzintézet alapítói arra gondoltak, hogy működésük eredményesebb lehet, ha egyesülnek a Budai Takarékpénztárral. Közölték tehát errevonatkozó ajánlatukat az 1846-ban alakiilt intézet vezetőivel, a részletek letárgyalására bizottság alakult és 1869 tavaszán létrejött a megállapodás, mely kimondja, hogy a Budai Takarékpénztár egyesülve a Pest-budai Fővárosi Takarékpénztár Rt.-gal, a jövőben mint Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár folytatja működését. Az egyesülés alapszabálymóclosítást követelt, amit a kormány jóváhagyott. Eszerint az egyesült intézet székhelye Pest, az igazgatóságé Pest és Buda. A takarékpénztárnak jogában áll a budai és pesti anyaintézeteken és a Fürdő-utcai fiókon kívül a fővárosban — szükséghez képest — további fiókokat felállítani ; a gondnoki állás megszűnik, ЯШШШ