Budapest, 1946. (2. évfolyam)
8. szám - RADIS KORNÉL: Újjáépítés a Szovjetúnióban
célszerűsített építészet teljesen számításon kívül hagyta az anyagszerűséget, a történelmi, éghajlati adottságokat és mindent, ami az új orosz építőművészetnek nemzeti jelleget adott volna. Sztálin iránymutatása után az újjáépítés nemzeti követelményévé tette, hogy az építészet művészi értékeket teremtsen és ezzel szépséget, meghittségét varázsoljon az egyén és a közösség életébe. Nemcsak egyes épületek, a tér és az utcasor, hanem az egész város kedvező városképének elérése lett a cél. Eszközei az egyszerű festékektől, a különböző habarcsoktól kezdve a legnemesebb anyagokig, a márványig, a gránitig terjednek, amelyeket az orosz föld gazdagon termel. A SZOVJET ÉPÍTÉSZET már a háború előtt is igen jelentős sikert ért el. Olyan monumentális műveket alkotott, mint a Szovjet Palota, a Legfőbb Tanács Palotáj.a, a hatalmas Lenin Könyvtár, amelynek termeiben több mint 10 millió könyv áll a nép rendelkezésére. Az orosz városok újjáépítésénél a közegészségügyi, közlekedési és a korszerű városépítészet kérdéseinek megoldásán kívül érvényesül az a másik elv is, amit Sztálin fektetett le, hogy a lakónegyed lakóházai és kulturális épületei zárt egységet alkossanak. Az újjáépítésnél egész városokat egységesen tervezett utcasorokkal építenek fel, mert az egyes házaknak nincs külön tulajdonosa és így az egységes, nagyvonalú tervek megvalósításának semmi sem áll az útjába. Széles utakkal, parkutakkal lazítják fel a városrészeket és előre megállapított tervek szerint helyezik el a monumentális középületeket. Közelebb hozni a városokat a vadregényes orosz tájakhoz, a vidékhez, ez az egyik legfontosabb városépítési cél. Ezért a fákkal beültetett virágos utcasorok házait széles erkélyekkel, verandákkal, tetőterraszokkal és korszerű ablakszerkezetekkel építik. így az épület szoros kapcsolatba kerül a tájjal, a levegős utcákkal. Az orosz nép élniakarása megtalálta a módját annak, hogy hogyan kell az újjáépítés óriási munkáját a leghatékonyabban megszervezni. A dolgozók helyi tanácsokat alkotnak. így történt ez Leningrád tengermelléki körzetében is, ahol a lakosság önként, önfeláldozó munkájával végezte úgy a kőművesi, mint tetőfedési, vagy akár a vízvezetékszerelési munkát. Az egyes munkanemek elvégzésére egyesültek a különböző szakú válallatok. A szervezettség, a kölcsönös segítési szándék, az anyag lehetőleg tökéletes kihasználása jellemzője ennek a munkának. A romanyagok minden fajtáját, még a léc és deszkák hulladékait is hasznosították. Az egyes városok és körzetek tanácsai között utcabiztosok és a háziasszonyok vállalták az összekötők szerepét. — Úgyszólván hónapok alatt tünt el a szemét, a rom, a hulladék. Kijavították az úttesteket, a gyalogjárókat. Kurszkban 20 ezernél több újonnan ültetett fiatal fa lombja hirdeti az orosz nép bizalmát saját erejében. Novoroszijszk lakói úgyszólván teljes számban beálltak az újjáépítés munkájába. Yorosilovgrád 30 ezer női lakója lelkesen végezte a városrendezést, a romeltakarítás munkáját. Dnyepropetrovszk városi tanácsa a nagyvállalkozók munkásaiból és vezetőiből műszaki tanácsot hívott életre, amely a romanyagok felhasználásának kutató munkáját, az építkezések irányítását végzi. Az említett vízierőmű helyreállítása a mérnöki tudás és munkakészség kimagasló példája. S az orosz városok hosszú sora követi a példát, férfiak és nők egymással versenyezve tüntetik el a fasizmusi vadság nyomait, másodszor is győznek, inert tudják és érzik, hogy maguknak építik az országot. A Sztálingrád romjain The new workers settlements épülő új lakótelepek constructed on the ruins of Stalingrad Новые жилищные кварталы Citées nouvelles construites строящиеся на развапинах Сталинграда sur les ruines de Stalingrade 288