Budapest, 1946. (2. évfolyam)
7. szám - LANTOS ZOLTÁN: Angliai városok újjáépítése
slsősorban a nagyvonalú fellazításban látták és íemcsak a szűkebb városhatárok közé szorították 'eladataikat, hanem az új városmag kialakításánál i környék egész elrendezése tágabb kereteit is figyeembe vették. A hivatalos újjáépítési tervek között legfontosabb i London County Council kiadványa 1943-ból. Kzt követték Abercrombie tanárnak, a híres tervező és tanácsadó építésznek a könyvei a »County }f London Plan« és a »The Grater London Plan«. Abercrombie építész, aki egyben nagyszerű író 3s közkedvelt előadó is, számos előadásban ismertette a korszerű városépítés alapjait és az újságok hasábjain arra kérte fel a népet, döntse el azt a lakásformát, amelyben lakni akar. Abercrombie építész hűséges követője Howardнак, a »self contained town« úttörőjének és Geddesuek, az építészbölcselőnek, aki legjobban ismeri az angol városépítés alapvető hibáit és előnyeit, azzal a mély meglátással, hogy a jövő városa az a hely, ahol a mezőkről városba vonult nép a természettel állandóan kapcsolatban akar maradni. Minden tervnek és újjáépítési elgondolásnak az alapja mind Angliában, mind Skóciában és Wallesben az, hogy a dolgozók otthonait a munkahelyek közelében kell felépíteni és a lakónegyedekben kertek, parkok, iskolák, templomok, kórházak, mozik, színházak, tenniszpályák és más sportlehetőségek legyenek. A hosszú és fárasztó, naponta ismétlődő utazás az otthontól a munkahelyig és vissza, millióknak volt a sorsa a háború előtt. Az utazással elvesztett órák a pihentető kerti munkáktól, az olvasástól és a sportoktól vonták el a tömegeket. Ma minden javaslat megegyezik abban, hogy ez többé nem történhet meg. A Londonra vonatkozó újjáépítési tervek is a hosszú utazások megszüntetését tartják szem előtt. Ennek elérésére a Royal Commission legalább 600 ezer ember átköltöztetését tartja szükségesnek, ami a túlzsúfolt belső városrészek fellazítását elősegítené. A kedvező népsűrűség biztosítására a London County népességét legalább másfélmillióval kellene csökkenteni. Egy másik alapvető elv a szabad területeknek a tervszerű megtervezése. Elegendő hely legyen a lakásban, elegendő terület a házon kívül és a város körül. Az iparfejlesztés céljaira megfelelő nagyságú kerteket, réteket vagy mezőgazdasági területeket kell tartalékolni, ahol elegendő hely lesz az egészséges kertes munkáslakótelepek építésére is. Manchester, Norwich, Durham, Merseyside és számos más angol város újjáépítési terveit hivatalos kiadványokban is kiadták. A nagyközönség részére olcsó és népszerű ismertetéseket készítettek. Ezekkel kívánták a korszerű városépítést népszerűsíteni és felkelteni az érdeklődést az Anglia jövőjét annyira érintő újjáépítés iránt. Erre különösen nagy szükség volt abban az országban, ahol az évezredes mult megmaradt építészeti hagyományait, szokásait a szakemberek és a lakosság mély kegyelettel őrizte. Az a bölcs mértéktartás és őszinteség, ami az angol életet jellemzi, a mult emlékeinek és az új városrészeknek az összehangolásában jelentkezett az új jáépítésnél. A túlzások a városépítésben épp oly veszélyesek, mint a politikában, hirdették az újságok. Eleget rombolt a háború, a további pusztítást, az épületbontásokat, amit a lakosságnak kell majd megfizetni, csak közérdekből vállalhatják a városok. Kertes munkáslakások az újjáépülő . Birminghamben Жилые дома pa бочих в заново строящемся Бермингхэме New homes for workmen in Birmingham Maisons pour ouvriers avee jardin ä Birmingham en voie de reconstruction A mai kor társadalmának élete elemi erővel tör magának utat a városok újjáépítésében. Ha nem is rombolják le a megszokott régi városrészeket, az új városrészek már új megoldásokban, a mai kor követelményeinek megfelelően épülnek. Az új várostípust ábrázolja a »Town Planning« népszerű írójának, Thomas Sharp mérnöknek a mellékelt rajzban feltüntetett városterve. A terven jól látható, hogy a korszerű város lazán szétfolyik, a beépítési határai elmosódottak, eltűnnek a zöld övben. Az úthálózatban döntő szempont a tömegforgalom gyors és biztos lebonyolítása. Az ipartelepek kiterjedése, füstje, lármája, bűze és pora elkülönítésre kényszeríti a gyárakat a tulajdonképeni várostól. Thomas Sharp várostervében a parkutakkal átszőtt zöldövből emelkedik ki a város, amelynek elemi alkotórészei a következők : 1. A várost körülövező zöld öv, 2. uszoda, 3. iskola, 4. Hivatali központ, színház stb., 5. városközpont, 6. Ipari övezet, 7. állomás, 8. az ipar fejlesztésére fenntartott terület. Ezek az elvek érvényesültek az újjáépülő városoknál is. A háború sok angol városban eltemette azokat a régi emlékeket, amelyek a változó történelmi korszakokból. a gót dómokat építő középkorból megmaradtak. Minél nagyobb volt a pusztítás, annál nagyobb lehetősége nyílt annak, hogy a várostervezők a régi városképekkel szakítva, egészen újat, a réginél jobbat, a mai gépesített századhoz méltó városnegyedeket tervezzenek. A nagyvárosok rendezésére legújabban kialakult elgondolások közül a műszaki, egészségügyi, esztétikai és szociális szempontokkal legjobban megfelelő sávos város alapelveit a legtöbb terv felhasználja. Az új kor új követelményei, a megnövekedett utcai forgalom, de főképen a háború tapasztalatai, a nagy pusztulások, az ódon szűkutcás elavult városrészek fellazítását időszerűvé tették. шт Ё •