Budapest, 1946. (2. évfolyam)

7. szám - LANTOS ZOLTÁN: Angliai városok újjáépítése

1 Given Belt Í Swimming IVol School 4- Coinwunito CnrtTt Ä Town CenfTt 6 WuStTúl AT« > StMion 8 Arn ft» J*d»stn»i Ävelopment Thomas Sharp korszerű kisváros-terve Проект современного маленького города Томаса Шарпа Thomas Sharp's modern plan for a small town Plan par Thomas Sharp d'une petite ville moderne A megközelítőleg egymillió lakosságú Liverpool, amelynek átlagos laksűrűsége 61 személy akrenként. a belső városrészekből 100 ezer embert telepít ki a kertes külvárosokba, a »satelitte town«-okba amely a legnagyobb ilyen vállalkozás ma Angliában! A 840 ezer lakosságú Manchester város tanácsa a lakás céljára kijelölt negyedekben 12 házat 18 lakassa! tervez akrenként és nagyobb lak­sűrűséget a szomorú háborús tapasztalatok alapján nem akar megengedni. Ehhez új területek kellenek amint a tanácsi jelentés mondja : »Mi megtesszük a javaslatunkat a tervek elfogadására, amely egy­reszt szükségessé teszi a lakosság arányos elosztását a varos határain belül, másrészt új területek kijelö­lését kívánja a város határain kívül.« A 300 ezer lakosságú Leeds kitelepíti a gyárakat es a kitelepítéssel együtt 22 ezer új lakás építését javasolja a város határain kívül. Nottingham a bérházrendszert akarja megszün­tetni, azért 80—100 négyszögöles telkeken egy ház egy csalad rendszert vezet be a családos munkások reszere. Az öregeket, gyermekteleneket, a hajadono­kat es legényembereket kétemeletes bérházakban helyezi el. Leicester város, amelynek a háború előtt 334 ezer lakosa volt, azt tervezi, hogy a város tovább­fejlesztését a mai határai között azonnal leállítja, amint a lakosságszám a 400 ezret eléri, pedig ezzel ként US6g ПеШ kSZ tÖbb' mint 5 személ y akre n " G. E. Mc Allister beszámolójában legrészleteseb­ben az angliai vasérc és szénvidék legnagyobb ipari Eir^Tnt m - kö z Pontjáva l - a milliós lakosságú Birmingham varossal foglalkozik koLnfT ^?é 7e k fTltŐ1 és a gyakor i ködöktől kormos, szuk utcas belvárosú régi gyárváros épülő lakótelepeit két képben ismerjük meg ? őrzA éÍ-g i0mán y °k t í *z *elet e > a mult hangulatának köznonÍtrZ 1 ',a , m u ?káss z övetkezetek Birmingham központjában al ami támogatással épülő és a raj'zban látható nepszeru típusházait. Egészen határozott, шт Ё • évszázadok alatt kialakult építészeti formájuk, mégis tömeggyártásra alkalmas építési módjuk van ezeknek az egy-kétemeletes, kertekkel körülvett lakótelepeknek. A hatóságok már nemcsak azt nézik, hogy milyen lesz az utca kialakuló képe, de súlyt helyeznek arra is, hogy milyen életet tudnak élni a lakásokban. A jó és tágas lakást mindenki számára elsőrendű szociális szükségletnek tartják, ezért a gyermekes családok részére 2 hálószobából, fogadószobából, előszobából, beépített szekrényekkel, gáz- vagy villanytűzhellyel, — jégszekrénnyel ellátott kony­hából, fürdőszobából álló lakásokat építenek. A laká­sok alaprajza célszerű, alkalmazkodik a lakosság életéhez. A lakók részére mosókonyha, mosógép, gyors szárítóhelyiség és gyakran gépkocsiszín is rendelkezésre áll. Birmingham város végtelenbe nyúló egylakásos, kertes családi ház negyedei újjáépítését merészen és nagyvonalúan oldják meg. A sematikus rajzon jól látható, hogy a Duddeston és Nechells város­részeket az alacsony párkány magasságú, futó­növényekkel befutott oldalú, festői magas hajlású cseréptetős, kertes családi házak sora alkotja. Ebből a kertes, családi házas angol tájból emel­kednek ki a 15 emeletmagasságú toronyházak és a sávos beépítéssel tervezett 6 emeletes bérházak. A városi tanács azokkal a bírálatokkal szembe­szállva, hogy New-Yorkot akarják utánozni, ragasz­kodott a nagy kísérlethez, a toronyházak tervéhez. Több gyár közelében fekvő, kilométerekre el­húzódó, nagyon alacsony laksűrűségű lakónegyed­ben többezer háborúból hazatért családi otthon nélküli munkást kellett elhelyezni. Ezt a leggazda­ságosabban a toronyházak építésével, mint a kötött­ségtől felszabadult, fellazított sávos város ideális megoldásával akarja a városi tanács elérni. Ezzel a magasházak bevonulnak a hagyományo­kat őrző gyárvárosba. A toronyházak között táv­latok nyílnak a széles, napsütötte kertekre, a tágas par­kokra, amelyekben kötetlenül kanyarognak az utak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom