Budapest, 1946. (2. évfolyam)

6. szám - DERCSÉNYI DEZSŐ: A kétezeréves Budapest emlékei

Töredék Szent Margit síremlékéről Фрагмент с гробницы св. Маргит Fragment fr im St. Margaret's tomb Fragment de la mausolée de Sainte Marguerite nek magas művészi színvonaláról, tanúskodik arról a ma még kevesek előtt világos tényről, hogy IV. Béla, az Anjouk, Zsigmond és Mátyás Budája a nemzetközi művészeti áramlatok fókuszában állt és gyakran irányító befolyással volt a magyar művészet egészének fejlődésére. A tabáni Krisztus-relief, a Mátyás-templom Mária-kapujának torzóban is monumentális töredéke, Szent Margit síremlékének legutóbb előkerült darabjai, Mátyás palotájának pompás vörös márvány fríze, valamint a palota egyik udvarát díszítő kútról származó, a hatalmas méretekre jellemző torzfej a kiállítás kiemelkedő élményei. Ugyanezt mondhatjuk el a belvárosi templom szentélyében nemrég előkerült Zsigmond-kori freskókról, melyek a magyar művészet olasz igazodása mellett európai színvonalát is példázzák. A Kálváriát ábrázoló legszebb darabot a légnyomás súlyosan megrongálta, úgyhogy a falról leválasztva Kákái Szabó György brilliáns restauráló munkája mentette meg a kiállítás s a jövő számára. A töredékes kőemlékek eredeti elhelyezésük, szerepük megértésére gipsz-rekonstrukciók és metszetek mellett nagyon ízléses és szemléltető rajzok segítik a laikus néző fantáziáját. Csemegi József mellett ki kell emelni Bertalan Vilmos munkáit, aki a rajzok nagy részét a műszaki pontosság mellett annyi ízléssel készítette — mint ahogy a gazdag rendezés sok finom ötlete is őt dicséri —, hogy méltán keltett általános feltűnést. A kiállítás törzsét alkotó középkori rész után hat teremben Buda és Pest környékének honfoglalás előtti élete emlékeit vonultatta fel az Ásatási és Régészeti Intézet, valamint az Aquincumi Múzeum. Nagy Lajos, a fővárosi múzeumok központi igazgatójának szűkebb pátriája ez, s a kiállított anyag java az ő és a keze alatt felnőtt fiatal tanítványainak, elsősorban Nagy Tibornak és Szilágyi Jánosnak ásatásaira támaszkodik. Budapest környékén a fiatalabb kőkortól kezdve megszakítás nélkül váltják egymást a különböző népek különböző kultúrái. Rendkívül szemléltető a Tabán területén folytatott ásatás, ahol egymás mellé és egymás fölé rétegzett sírokból a terület egész múltja, mint nyitott könyv tárult az olvasni tudó szakember elé. A kiállítók nagyon helyesen nem annyira a régészet szigorúan vett tudományos szempontjai szerint rendezték a leleteket, hanem a tárgyak köznapi használatának érzékeltetésével a sok ezer év előtti mindennapi élet tükrét tárják a szemlélő elé. Főként az Aquincumi múzeum igyekezett a régészetnek a néprajzon keresztül kiformált új módszereivel az ókori ember munkásságának, megélhetésének, emberi és társadalmi jogainak emlékét közelebb hozni a mához, úgy csoportosítva, hogy abból a provinciális római életet ismerje meg a látogató. A kiállításnak e része sem szűkölködik művészi szenzációkban, az aquincumi festőlakás freskótöredékei — melyet elsőnek e folyóiratból ismert meg a közönség — a keleti eredetű Mitras-vallás kultikus emlékei és a rákosi gyakorlótéren kiásott avar lelet, talán a legszebb az egész hazai emlékanyagban, a szakembert és a szépet kereső érdeklődőt egyaránt kielégítheti. Közel egy éve, hogy a Fővárosi Képtár első kiállítása a romok között utat tört a művészetnek, most méltón csatlakozik hozzá a többi fővárosi múzeumnak ez az impozáns seregszemléje. A kiállítás alapgondolata pedig még a helyzet javulása után is megfontolásra méltó : a város szívében összegyűjteni és állandó kiállításon a siető ember elé tárni kétezeréves székesfővárosunk múltjának legszebb, legfrissebben előkerült emlékeit. Vízköpő oroszlánfej Mátyás király palotájából Львиная голова из дворца короля Матьяша Carvered fountain 1 ead from Matthias Corvinus Palace Téte de lion jetant l'eau, du palais du roi Mathias 240