Budapest, 1946. (2. évfolyam)

6. szám - NÁDLER HERBERT: Az Állatkert pusztulása

1946 TAVASZÁN végigsétáltunk az Állatkerten és a Budapest ostroma okozta romokat és hiányokat látva, emlékeze­tünkbe idézzük a kert távolabbi és közelebbi múltját, megépülésének körül­ményeit és fokozatos fejlődésének törté­netét, megelevenednek előttünk hirtelen pusztulásának mozzanatai az ostrom ideje alatt és ráeszmélünk újjáépítésének nagy feladatára. A székesfővárosi Állatkert újjáépítésé­nek feladata immár harmadízben válik az intézmény történetében időszerűvé. Elsőízben néhai Lendl Adolf dr., a tudós állatbúvár kiváló munkatársaival 1907-ben kezdte meg az egykori Állat- és Növényhonosító Részvénytársaságtól a székesfőváros tulajdonába került Állat­kertet régi helyén, a világhíres Hagenbeck akkor még legkorszerűbb hamburgi mintájára újjáépíteni. Abban a formájá­ban, ahogyan 1912-ben elkészült és a közönség számára megnyílt, maradt meg aztán csaknem változatlanul 1930-ig. Az újjáépítés második korszaka 1930-tól 1943-ig tartott egyhuzamban. Ezalatt a tizennégy év alatt a szakembe­rek addig szerzett tapasztalatai és általá­ban az állattani megfigyelések és meg­állapítások alapján, a tudomány fejlődé­sének megfelelően, Állatkertünk legtöbb épülete és állati férőhelye minden beren­dezésével gyökeresen átalakult, sőt, kor­szerű új állatházakat, kifutókat, ketrece­ket, röpdeket és medencéket építettünk. Erről az alkotó murkánkról részletes beszámolót kezdtem írni »A Természet« című havi folyóiratunk 1944-es évfolya­mában. Ez a cikksorozatom 1944 december havában, sajnos, félbeszakadt ; nem foly­tathattam, egyrészt, mert az Állatkert hivatalos lapja azóta nem jelenhetett meg, másrészt, mert az ebből a beszámolóból nem nélkülözhető, szemléltető, immár pótolhatatlan fényképek az ostrom alatt elpusztultak. Ezért emlékeztetésképen hadd vázoljam ezúttal csak röviden az evek során létesült nagyobbszabású, fon­tosabb átalakításainkat és újításainkat. 1930 : A madárház belső berendezésé­nek lényeges megváltoztatásával egy sor társas röpde. 1931 : A nagysziklába épített oroszlán­ketrecek betonpadozatának pótlása vas­tag tölgyfapadlóval és a tigrisházból átvezetett központi fűtés fűtőtesteinek felszerelése a ketrecek padlója alá. A ven-NÁDLERHERBERT \i állatkert pusztulása Hajnal János rajzaival deglő áttelepítése a nagyszikla keleti oldaláról nyugati oldalára. A vendéglő helyén a zebrák és afrikai antilópok istállója az árokfallal korszerűen hozzá­kerekített nagy társas kifutóval. A lebon­tott régi baromfiketrecek helyén a kisebb ragadozómadarak röpdéi. 1932 : A megszüntetett régi baromfi­udvar helyén a díszrécék és kisebb liba­fajok két részre osztott társas udvara és úszómedencéje. A tigrisház és vidrató között egy sor új kutyakerítés a megfelelő házikókkal. Az akváriumban korszerű új szűrőberendezés. A vízilovak udvarán új, tágas úszómedence. 1933 : A vastagbőrűek házában a vízi­lovak megnagyobbított belső fürdő­medencéje és felülről világító két nagy mennyezetablak. A régi kutyakerítések helyén nyolc kerítés a hozzávaló fészerek­kel a juhfajták számára. A bagolyvár déli falai alatt az őzek, a majomháztól nyu­gatra pedig a dámvad két kerítése és fészere. Az akváriumban a betonba ékelt összes üvegfalak átszerelése vaskeretekre, az előtérben két új ajtó a kezelőfolyosóra és a csarnokban három új tengerivízű medence. 1934 : A pálmaház félkupolás csarno­kában krokodilus-terrárium a vizet és levegőt megmelegítő fűtőberendezéssel. A nagytó keleti partján kőfallal határolt sétány, átalakított zenekari emelvény és megnagyobbított vendéglő- és hangver­senyterület. Az akváriumban új lég­szivattyú a hozzávaló csőhálózattal és a kezelőhelyiségben két betonkád és egy csempézett kád. 1935 : A nagytó körül vashuzalhálóból kerítés. Az átalakított fácánház új röpdéi. A sasok és keselyűk nagy röpdéjének új vashuzalhálója. Az akváriumban öt kezelő- és szoktatókád és a déli kezelő­folyosó fölé egy sor mennyezetablak. 1936 : A csaknem minden részében átalakított, megjavított, délkeleti oldalán tágas külső és belső ketrecekkel megtol­dott, északkeleti oldalán nagy üvegtetős csarnokkal megbővített majomház. Ló­istálló a gazdasági udvarban. A kisszikla átalakított és megtoldott déli oldalán a muflonok szabad tanyája. Az akvárium északi oldalán felülvilágító, ablakokkal. A gyermekjátszótéren tornaszerek. 1937 : Á kisszikla nyugati oldalán épült pingvintó a hozzávaló fészekoduk­kal és tengerihalat tároló és hűtő beton­építménnyel. Vízátvezető csatorna a fókák medencéjéből a nagytóba. A nagy­szikla átalakított és sziklafalakkal meg­bővített délkeleti oldalán a sörénvesjuhok szabad kifutója. Az akváriumban a ten­gervíz előszűrő berendezése és átalakított édesvízi medencék. 1938 : A díszrécék udvara mellett a talegalla-tyúkok röpdéje. A nagytó ki­kövezett partja. A kistó betonfeneke. Az átalakított nilgau-istálló. Az akváriumban a tengervíz korszerű felső csőhálózata és az átalakított tengerivízű medencék. 1939 : A nilgauház átalakított és meg­bővített kifutói. A struccház új kerítései. A kis ragadozómadarak teleltető épülete. Az akváriumban a tengerivizet elvezető csatorna. 1940 : A kocsiszín és illemhely épülete a nilgauház mellett. 1941 : Az 1936-ban épült megbővített lóistálló. A zebrák és afrikai antilópok 1931-ben épült meghosszabbított istállója. A szarvasok megváltoztatott beosztású új kerítései. A juhok átalakított kerítései a kistermetű szarvasfélék és őzek számára. 1942 : A zebrák és antilópok szabad kifutója két oldalán megtoldott kerítés. A nagyszikla keleti oldalán a sziklafalak átalakításával új férőhely az indiai thar­kecskék számára (anyaghiány miatt, saj­nos, félbemaradt építkezés). 1943 : A vastagbőrűek háza szomszéd­ságában a közönség íij bejárati kapuja és mellette kétoldalt pénztárépületek. A foly­tatólag átalakított fácánház. 1944 : A háború okozta nagy anyag­hiány miatt építkezéseinket nem folytat­hattuk. Amit az újjáépítésnek ebben a második szakában, másfél évtized alatt alkottunk, annak nagy részét az 1945 tavaszán véget­ért világháborúnak fővárosunk területén lezajlott felvonása, más szóval »Budapest ostroma« elpusztította. Ennek a pusztu­lásnak elszomorító emlékét akarom ez­úttal nagy vonásokkal vázolni, hogy meg­örökítést érdemlő egyes részletei ne merüljenek egészen a feledés homályába, mialatt a fővárosnak ez, az ostromot meg­előző időben virágzó kultúrintézménye harmadízben épül újjá. AZ ELSŐ SÚLYOS CSAPÁS az 1944 szeptember 14-ére virradó éjjel ért ben­nünket. Három akna esett az Állatkert területére. Az egyik a sasok és keselyűk nagy röpdéje mellé hullott és romba-218

Next

/
Oldalképek
Tartalom