Budapest, 1946. (2. évfolyam)

1. szám - MORVAY ENDRE: A jövő Budapestje

Idt'ál-város »szalagrendszerben« MüRVAY t:\»it i: A JÖVŐ BUDAPESTJE ÖTLETPÁLYÁZAT A KORSZERŰ VÁROSRENDEZÉSRE A sűrűn beépített nagyvárosok korszerű fellazítása, aminek megoldásáért a városrendezők annyit harcoltak és amit a forgalmi és közegészségügyi érdekek egyre követelőbben sürgettek, végre az elpusztított városrészek újjáépítésével a gvors megvalósítás felé halad. Az a szomorú tény, hogy Európa városai kisebbnagyobb mértékben elpusztultak, soha vissza nem térő, kínálkozó alkalmat nyújt nagyszabású városrendezési tervek végrehajtására. Egy egész kontinens romhalmaz, amely kiteljesedett kultúrákat, építészeti remekműveket és óriási vagyonokat temetett maga alá. A romokon diadalmaskodó élniakarás minden előkészületet megtett, hogy a helyreállítási munkasorozat és a városok újjáépítése megindulhasson. A jelszó az, hogy az újjáépülő Európának szebbnek, korszerűbbnek és célszerűbbnek kell lennie, mint a régi volt. A hatalmas méretű újjáépítés hosszú lejáratú terveinek az elkészítését tehát széleskörű tervpályázatok és mindenre kiterjedő tanulmányok előzték meg. Országok és városok újjáépítési pályázatokat hirdetnek, a newyorki Intercontinental Studio pedig hét témakörre osztva az építésügy egész birodalmát felölelő építészeti világkiállítást szervezett, hogy L a világ legkiválóbb szakértőinek a »Jövő városára« vonatkozó legújabb elgondolásait megismerje, megvitassa és az egész anyagot feldolgozva, vándorkiállís tásokon az újjáépítés előtt álló európai városoknak bemutassa. I I A súlyos háborús károkat szenvedett fővárosunk is alig kezdte meg a romok eltakarítását, az élet megindulásával egvidőben az újjáépítésre ötletpályázatot hirdetett. Az ötletpályázatnál magát az ötletet kell értékelni és nem az előadási módot. Mégis a beérkezett 87 pályázat között számos értékes ötletnek az előadásmódja is kiváló volt. Ezek közé tartozott a felvetett várostelepítési és közlekedési ötletek merész és nagyvonalú megoldásával dr. Acsay László és Masirevich György építészeknek az egyik első díjat elnyert terve. A számos rajzból álló terv felépítése a centrálisán épült Budapest tanulmányozásából indul ki. A magyar főváros, mint minden régi város egy kis központi mag körül keletkezett és a városfalak lebontása után centrálisán fejlődött tovább. Ebben a centrális városszerkezetben a modern közlekedés fokozódó járműforgalmával a városmag túlzsúfolttá vált, a körülötte felépült városgyűrű fojtogató hatást gyakorol, a szűk és áttekinthetetlen úthálózatok, a sötét lakások, a hegyeknek és épülettömböknek vezetett hidak hátrányai pedig azt mutatják, hogy az amerikai tempóban fejlődött Főváros egyes városrészei korszerű fellazítása nélkül már nem felelnek meg a városépítés mai követelményeinek. A centrális város e hibáit szembe állítja a pályadíjas terv: a várostelepítést,a közegészségügyiés közlekedési kérdéseket nagyvonalúan megoldó eszményi szalagvárossal, azzal az ideál-várossal, amelynek alapján sávos rendszerben képzeli el Budapest jövőjét. 29