Budapest, 1946. (2. évfolyam)

1. szám - MORVAY ENDRE: A jövő Budapestje

A terv a városrendezés romantikus útjait elhagyva ismét visszatér az építőművészetek és városrendezés ősi alapjához a tiszta és exact geometriához. A sávos, vagy szalagrendszerben fellazított városnak az előnye éppen az, hogy rendszerében világos, geometrikus és áttekinthető, ami miatt a terjeszkedési és fejlődési lehetőségei szinte korlátlanok. A városfejlesztési tervek általában évszázadokra megszabják a városok jövőjét. A pályadíjas terv is a messzejövőbe néz és a szalagrendszer bevezetésével a város észak-déli irányú fejlődését olyan kedvező távlatokba állítja be, ami a jelen szűk lehetőségein messze túl nő. Lépték nélküli, sematikus rajzban mutatja be dr. Acsay László és Masirevich György a szalagrend­szerben épült »Ideál-várost«. A rajzon jól érezhetők a hajózható folyóval párhuzamosan futó, észak-déli irányú szalagszerű, különböző rendeltetésű övezetek és az azokat kiszolgáló főútvonalak, valamint a keresztirányú közlekedés útjai. A sematikus ideál-terv tulaj donképen a szalag­rendszerben elképzelt Ideál-város problémáit állítja be Budapest viszonylatába, mérlegeli a meglévő adottságokat, a centrális fejlődésnek a sávos rend­szerbe való átállítása követelményeit. A várostele­pítési elgondolásokat, valamint a végrehajtásával együtt járó nagymértékű városfellazítást úgy építi ki, hogy lehetőleg a belső városrészekkel szerves egészet alkosson. A rajz jól láthatóan, a világos előadás módján ábrázolja a Dunát jelképező hajózható folyó és város­tengely főforgalmi útja között fekvő City-t, amelynek a folyam hosszában észak-déli irányban korlátlan terjeszkedési lehetősége van. így az ősi Belváros is mai állapotában maradhat, ami pedig a centrális városszerkezetben az egyre nagyobb forgalom miatt alig volna tovább tartható. A keresztirányú közlekedési utakkal részekre bon­tott City egyes részei úgy helyezkednek el, mint a filmszalag kockái. Ezekben a kockákban épülnek fel a kormányzati szervek palotái, az üzletházak, a szállodák, a tudományos és gazdasági élet köz­pontjai. A várostengely főforgalmi útja másik oldalán terül el a város munkasávja, a kereskedelem és iparnegyed. Ez a nagykereskedelem, a nagyipar, a kisipar és a gyárak területe, amelyhez az olcsó bérlakásnegyed csatlakozik azok részére, akiknek fontos, hogy a munkahelyük közvetlen közelében lakjanak. A város nagy tömegeinek egészséges, levegős, nap­fényes lakótelepei sávját széles zöldterületek, a par­kok sávja választja el a zajosabb és rosszabb levegőjű munkasávtól. A széles zöld terület alkalmas arra, hogy ezen haladjanak végig a távolsági vasutak és az országos főútvonalak is. A zöld sávban a közlekedés korlátlan sebességgel haladhat és nem veszélyezteti a város lakóinak életét. A zöld sávban a közintézmények, 24 iskolák, kórházak, szórakozóhelyek, sportlétesítmé­nyek részére is jut hely, ami nagy előnyt jelent a munkasávban és a lakótelepsávban lakók részére. A hajózható folyó túlsó oldalán, a hegyek lábánál a gyógyintézinények parksávja húzódik. Ezek a gyógyszállók szolgálják ki a hosszabb tar­tózkodásra, gyógvulásra hozzánk érkező vidékieket és külföldieket, ezért itt vannak az idegenforgalmi célokat szolgáló épületek és intézmények is. A hegyvidék völgyeiben és a hegyoldalakon a csa­ládi házak sávja terül el. A saját családi otthonok, békés kertek vidéke ez. Ez a sáv a dolgozóknak jó levegőt, pihenést, sétahelyet biztosít és annyira közel van a munka- és szórakozóhelyekhez is, hogy a technizált város megszokott közlekedési eszközeivel a város minden részéből könnyen elérhető. A nagyvonalú várostelepítési terv legkiemelkedőbb része az új »Városközpont« kialakítása a mai Deák­tér helyén. A rajz szemléltető módon a Bazilika felől nézve ábrázolja a Bajcsy-Zsilinszky-út mint észak-déli és az Andrássy-út mint kelet-nyugati várostengelyek forgalmilag is keresztezésmentes megoldását az új

Next

/
Oldalképek
Tartalom