Budapest, 1946. (2. évfolyam)

1. szám - KASSÁK LAJOS: Budapest (Vers)

Munkáslétszám 1945, október 1-én, Ezrekben 1921 1922 1923 1924 1925" 1926 1927 192 8_ 1929 1930_ 1931 1932 1933 1934 1935 1936 193? 1938 1939 Az élelmiszeripar — cukorkagyárak, húskonzervgyárak, dohánygyárak, malmok, sörgyárak, tésztagyárak stb. — részesedése 12'2%. Jelentős még a vegyészeti ipar (5'5%) és a papirosipar (2-9%) munkáslétszáma is. A SZOMSZÉDOS községek, városok gyárairól ís említést kell tennünk. A Budapesttel szomszédos helységek ugyan közigazgatásilag önálló városok és községek, de szorosan beletartoznak a főváros gazdasági érdekkörébe. A közigazgatási határok nem akadályozzák meg oly szálak szövődését, amelyek a környék gyáriparát a fővárossal szorosra fűzik. Ehhez a szemléhez a statisztikának egy másik forrását használhatjuk fel, amely vállalati statisztika néven ismert s a vállalatok számára, valamint az alkalmazottak számára terjed ki. A vállalati statisztika kizárólag az alkalmazottak száma alapján osztályozza a vállalatokat s a 20-nál több alkalmazottat foglalkoztató üzemeket minősíti gyáraknak. A Budapesttel szomszédos 21 községben 1930-ban (újabb adat nem áll rendelkezésre) 180 gyár dolgozott. Ha ezeket hozzászámítjuk a budapesti 1034 gyárüzemhez, az eredményül kapott 1214 nagy-budapesti vállalat Magyarország valamennyi, 20-nál több alkalmazottat foglalkoztató üzemének nem kevesebb, mint 62'0%-a. Az alkalmazottak 155.188 főnyi létszáma pedig (ebből 37.569 a szomszédos községekre esik) még ennél is nagyobb : 66'4%. Magyarország gyáriparának tehát mintegy kétharmadrésze települt Budapesten és közvetlen környékén. Az ország szívének szinte túlzott ipari sűrűségét jelzik ezek a számok. Jogos lehet az a törekvés, mely az ország iparának ilyen nagyfokú tömörülését nem tartja szerencsésnek s az iparfejlődés decentralizálását szorgalmazza. Valóban : az ország hatalmas területei nélkülözik az intenzív ipari termelés előnyeit. A MÁSODIK nagy világégés hazánk földjét is végigperzselte. A pusztulásból és pusztításból a gyáripar sem vonhatta ki magát. Jelentékeny károkat szenvedett. A Központi Statisztikai Hivatalnak a kerületi elöljáróságoktól begyújtott, de minden részletében még nem ellenőrzött adatai szerint az 1945. évi 1808 gyári jellegű üzem közül háborús kár miatt működését beszüntette 175 (9'7%) ; háborús kárt szenvedett, de dolgozik 1525, (84'3% Csupán 108 (6'0%) olyan üzemről számolt be az adatgyűjtés, amely nem szenvedett rongálást vagy kárt. Budapest gyáripara legsúlyosabb veszteségeit a második csoportba sorozott üzemek körében szenvedte. A működésüket beszüntetett gyárak ugyanis javarészt kisebb kapacitású üzemek. A nagyobb ipartelepeken még súlyosabb rombolások esetén is megmaradt egy-egy műhely, amelyben a munkát — szűk korlátok között — folytatni lehet. A károk öszszegszerűségéről a jelenleg feldolgozás alatt álló részletes gyáripari kárstatisztikai felvétel eredményei nyújtanak majd kimerítő képet. Ezidőszerint is megállapítható azonban, hogy számos ipartelep kapacitásának csak töredékét tudta megmenteni s termelőképességének 80—90%-át vesztette el. A megmaradt termelő erő viszont katasztrofális nyersanyag- és szénhiánnyal küzd s ebben a súlyos helyzetben kell elsősorban jóvátételi kötelezettségeinknek eleget tennie. A polgári fogyasztás kielégítésére ilyen körülmények között vajmi keveset tud termelni. Az újjáépítés az adott keretek között teljes erővel folyik. Fokozatosan visszatér a gyárakba a nyüzsgő élet. Remélni kell, hogy rövidesen valamennyi kémény füstölni fog és a törhetetlen élniakarást hirdeti. KASSÁK LAJOS Azok helyett, kik elhagytak, ó drága Város, ölemben dajkállak és beszélek hozzád, mint szegény beteghez, akit meggyaláztak az idegenek. Lapulsz az esti homályban. Hová lett illatod, ablakaidnak fénye, s a régi népség, ki utcáidat rótta ? Fekete hollóraj vonul el feletted vad zenebonával egyik a másik után. Torony nem veti rád árnyékát s a kürtők is alázuhantak a pokoli mélységbe, korom és pernye keseríti el torkunk s a hajnali széljárat tovaleng mellettünk anélkül, hogy megkongatná a harangokai, anélkül. hogy a vak zugokat feltárná, csupán a bujdosók sírása hallatszik valahol az örvények szélén — ó. fáj dalom. Aki még él itt, egyedül csatangol tovább, gyászfátyol leng utána és fanyar mosoly kíséri a számkivetettség utain s hogy átlépi gyermekkora szép emlékeit, Ó szívendöfött Városom, könyörgök érted, érintsen a fény s az ébredés ritmusa mielőtt űzött fiaid és lányaid kihullanak Istennek fáradt tenyeréből. (1045 január) 22