Budapest, 1946. (2. évfolyam)

3. szám - BORBÍRÓ VIRGIL: A tabáni fürdőváros

A jövőbeni tabáni fürdőváros Schőmer Ervin terve — Fassl Ferenc rajza Будущий курорт Табнаве (часть Буды Проект Эрвена Шепера -— рисунок Ференца Фасселя Taban Spa of the future Planned by Ervin Schömer — drawn by Ferenc Fassl La Ville d'eau de Tabán á l'avenir Plan d'Ervin Schöner —• dessin de Ferenc Fassl BOR BÍRÓ VIRUL AZ EMBERISÉG földi életében az utak olyanok, mint testünk életében a v érünket vezető erek. A történelem múltjából híres-neves, nagy évezredek előtti, gyakran ma is élő utak nevei hangzanak felénk. Ilyen a híres »Selyem-út«, amely Kínától a Földközi tenger kultúrkörébe vezetett, ilyen a »Borostyán-út«, amely a Baltikumból Itália felé vezetett, ilyen út vezet a Szarmata síkságból a Kárpátok felé haladva északon és délen keresve a hágókat, szétágazva, az Olt-Maros-Körös-Szamos folyását követve, Szeged, Csongrád, Szolnok táján egybeforradva, Pest-Budánál elérve a Duna-Majna-Rajna melletti Európát átszelő utat, annak azt a csomópontját, amely beletorkollik egyfelől a varsó-krakkó-kassai út, másfelől a délnyugatról Itáliából a Dunához törekvő út. Ez a nagy útkereszteződés jelölte ki a legrégibb, a legelső Budapest helyét. A történelmi tanúságok ezrei szólnak e nagy utakról : az utak mentén talált őskori leletek, pénzek, ékszerek és fegyverek, amelyeket ki tudja miért, katonák és kereskedők elvesztettek, elhánytak, elástak. Déloroszország és Skandinávia egykori fémműhelyeinek készítményei bizonyítják a hajdani országok egymás közötti érintkezését. Vámokról és vásárokról szóló okiratok, később útleírások beszélnek arról a járás-kelésről, mely e nagy utakon hol sűrűbb, hol ritkább sorokban szakadatlanul lejátszódott. Háborúk és járványok sokszor elnéptelenítették ezeket az utakat, máskor az emberi élet sajátos átalakulásainak voltak ilyen hatásai. De a föld ábrázata kijelölte utakon mindig újra és újra felvirágzott az élet. Az eleven lüktetésű 19. század második felében világszerte elnéptelenedtek az utak : a vasút gyorsabb és kényelmesebb utazásra adott módot, mint az országutak, amelyeken csak lovasszekerekkel közlekedtek. De a 20. század első évtizedeiben újra benépesedtek az utak : a gépkocsi nagyobb gyorsasága, kényelme, kötetlenebbsége új életet varázsolt az országutakra, sőt kikényszerítette azok teljes megújítását. Az új forgalmi eszköz számára olyan utakat kellett építeni, amelyekkel csak a kétezer évvel ezelőtti római hadiutak versenyeztek. Az utak renaissanceát éljük és ez új igényeket támasztott a városokkal szemben, nevezetesen azokban a városokban, amelyeket a földön átszelő utakon cikázó automobilizmus hozta vendégek egy vagy más oknál fogva gyakran felkeresnek. Ezeket az igényeket ki kellett elégíteni, mert az autóút egyéni utasa egyfelől igényes, de másfelől fizetőképes, tehát szívesen látott vendég. Szükség volt erre azért is, mert az ilyen utas rendszerint nem kényszerűségből utazik, mint a kereskedő, hanem szép élmények cserkésze : oda utazik, ahová kényelmesen eljuthat és ahol valami különösen megkapót nyújtanak számára. Ezért volt érdemes az Alpesek legmagasabb hágóira tökéletes utakat építeni. MINDEZ érthetővé teszi, hogy a haladó országok a legnagyobb súlyt fektetik az autóturisták csalogatására. így nem csodálatos, hogy akkor, amikor Európa autósai elhatározták, hogy összefognak egy Európát Brüsszel—Stambulig átszelő út megteremtésére, a szóbajövő országok mindent latbavetettek azért, hogy ez az út földjükön, városaikon haladjon keresztül. Magyarországnak ez tíz év előtt sikerült, mert a hegyeshalomszegedi útszakaszba kapcsolták bele a transzkontinentális utat, amely már az első világháború idején sűrű forgalmúvá vált és a pera—bagdadi szakaszával két földrész főütőere lett az Atlanti Óceántól a Perzsa-öbölig. Éppen ezért a transzkontinentális út magyar szakaszát a lehetőséghez képest megjavították és annak kimagasló pontján, Budapesten is megkísérelték a biztos és gyors áthaladás, a kényelmes városba jutás megoldását. Jórészt ezért épült ki sürgősen az Árpád fejedelem útja, hogy a bécsi országútról a Vörösvári-úton át, a Bécsi-útnál kedvezőbb környezetben érhessen az idegen a városba. A magam részéről mindig azt vallottam, hogy ez csak ideiglenes megoldás lehet. Ennél jobb, szebb, mutatósabb útvonalat kell találnunk. Ha Óbuda újjá is épül, modern lakóváros jelleget ölt magára s az óbudai rakpart kicsinosodik : a kérdés még nem nyert megoldást. Azt a nyomvonalat kell megkeresni, megtalálni és kiépíteni, amely Budapest természeti és kulturális adottságaival teljes és olyan élmények sorozatát nyújtja, amivel más város alig büszkélkedhet. A távolról érkezőt a Hűvösvölgy erdőségei között, a Hidegkúti-út csodálatos szép vadgesztenyefáinak árnyékában, a Városmajor zöldje mellett, a Vérmező tág rétjén keresztül a Vár lábánál kell a Tabán katlanába, a Gellérthegy fantasztikus bérce alá vezetni, hogy azután az utolsó forduló a Várhegy kulisszái között szinte meglepetésszerűen táruljon az utas elé : a Duna és a dunaparti világváros képe. A hatás felmérésére egészen más területről szeretnék hasonlatot venni : 98