Budapest, 1945. (1. évfolyam)

2. szám - VARGA GÉZA ERNŐNÉ: A Dunahidak jelentősége a főváros életében

Emellett az autobuszközlekedés játszott említésre méltó szere­pet. A teherautófuvarozásban a Margithíd és a Horthy-híd osz­tozott leginkább. Az »egyéb« rovatba foglalt lófogatú kocsik és kézikocsik forgalmában a messze kimagasló Margit-hidat a Ferenc József-híd követte második helyen. A legsűrűbb villamosközle­kedés az Erzsébet-hídon bonyolódott le. A járműforgalom mellett a hidak gyalogosforgalma is számot­tevő volt. Sajnos, a járműforgalom számlálása mellett a gyalogos­forgalom statisztikai felvételét elhanyagolták. Csupán 1931-ről áll rendelkezésünkre adat, ami általánosságban a későbbi időkre is nyilvánvalóan jellemző. Óránkinti gyalogjáróforgalom a Dunahidakon. 1931. Megnevezés Ferenc József-hídon Erzsébet-hídon Lánchídon Margit-hídon 7— -8 1 ára között . . 2.286 1.306 2.100 1.983 8— -9 « « . 1.596 1.220 2.210 1.515 9--10 « « 1.298 1.162 1.445 1.990 10--11 « « 1.436 1.456 1.478 1.335 11--12 « « . 1.482 1.573 1.740 1.413 12— -13 « « 1.714 1.754 1.941 1.277 13--14 « « . 1.512 1.624 2.085 1.410 14--15 « « . 1.590 1.379 2.100 1.320 15--16 « « . 1.813 1.268 1.410 1.410 16--17 « « . 1.497 1.542 1.615 1.390 17--18 « « 1.850 1.659 1.671 1.715 18--19 « « . 2.018 2.066 2.169 2.350 19--20 « « . 1.921 2.018 2.063 2.040 20--21 « « . 1.058 1.322 1.234 1.267 Összesen . . . 23.071 21.349 25.261 22.415 %-ban .. 23-2 25-1 27-4 243 Általában nagy forgalom mutatkozott valamennyi hídon a reggeli órákban, amikor kenyérkereset után igyekeztek az embe­rek. A déli időben a Lánchíd forgalma tűnik ki, amikor a Bel­városból Budára igyekvő dolgozók, valamint a»budai Lánchíd­főnél levő állami és városi hivatalok pesti lakos alkalmazottai lepik el a hidat. A nap estszakában, 18 és 20 óra között, ismét felszökött a hídon áthaladók száma. Feltűnő, hogy az egyes hidak gyalogjáró-forgalma általában azonos keretek között mozgott, csupán — mint az előbb emlí­tettekből kitűnik — a nap különböző órájában változott. Ha az említett négy hídon felül még számításba vesszük a Horthy-híd bekapcsolódását, akkor naponkint közel 55 ezer jármű és 100.000 gyalogos forgalmáról szólhatunk, nem beszélve a két összekötő vasúti híd vonat- és gyalogosforgalmáról, amely utóbbi különösen a budapest—esztergomi vasút hídjánál volt számot­tevő. Az összegyűjtött forgalmi adatok élénken bizonyítják a vesz­teséget, mely a Dunahidak elpusztításaival a fővárost érte. Az orosz katonai parancsnokság, mihelyt a hadihelyzet meg­engedte, szükséghidak építését kezdette meg. Előbb a Ferenc József-híd készült el, mely a megmaradt részeknek pontonokkal való kiegészítésével vált használhatóvá. Ugyanilyen elv alapján épült a Horthy-híd is. A Margitszigeten keresztül cölöphíd segít­ségével Budapest északibb részét is összekötötték. November első napjaiban két pontonhíd munkái folynak, az egyik a Petőfi-tér és Döbrentei-tér között, a másik a Ferenc József­híd mellett köti össze a két pontot. Ezeken a szükséghidakon sem járműszámlálás, sem gyalogos­forgalomösszeírás nem volt. Számadatokat kaptunk ellenben olymódon, hogy a székesfőváros polgármestere ez év május hó 22-én hídvámfizetési kötelezettséget rendelt el minden Pestről Budára átmenő személy és jármű után. Igaz ugyan, hogy minden 12 éven aluli gyermek, azonkívül a honvédség, rendőrség, tűz­oltóság és más állami alakulat, ha hivatalos kiküldetését iga­zolta, mentességben részesült, mégis számításainkhoz bizonyos alapot szolgáltatott a hídvámbevétel összege, amely 2,379.914 pengőt tett ki. A részletezett adatokból kitűnik, hogy 25 nap alatt — amíg érvényben volt a hídvámfizetési kötelezettség — Pestről Budára 2,022.044 ember jött át és 357.870 jármű. Ha azonban tekintetbe vesszük, hogy ugyanannyi ember és jármű vonult át a hidakon az ellenkező irányban is, a naponkinti átlagos forgalom a követ­kező volt : gyalogjáróforgalom 161.764 kerékpár 5.798 kézikocsi 7.246 autó, lovaskocsi 13.530 teherautó 2.056 A háborúelőtti átlagos gyalogosforgalomhoz viszonyítva 60 százalékos emelkedést látunk, míg a járműforgalom körül­belül felére csökkent. E forgalom megoszlása hidak szerint a következő : Járműforgalom Személyforgalom naponként Margithíd 11.292 64.706 Ferenc József-híd 10.020 56.618 Horthy-híd 7.318 40.440 Vessük fel végül a kérdést: hány személy átkelését tették a hidak naponta lehetővé a két ikerváros között? A békeidőben gyalogosan áthaladó, közel 100.000 ember csak egy része ennek a forgalomnak. Vegyük még számításba a járművekkel szállított személyeket, amely megközelítő becsléssel (pl. autcnkint 3 sze­mélyt számítva, villamosonkint 50 utast véve) kb. 400.000-re tehető. A járművek tehát körülbelül négyszeresét szállították a gyalogosforgalomnak. Ez az összehasonlítás is mutatja, hogy villamosforgalom nélküli szükséghidaink mellett milyen béna Budapest közlekedése. Miután a forgalomszámítás csak reggel 7 órától este 9 óráig tartott s ezalatt körülbelül 500.000 ember kelt át az összes hidakon, hozzávéve ehhez a kora reggeli és éjszakai forgalmat is, az egész napi forgalom egyötödében szá­mítva, végeredményben kereken 600.000-nyi forgalommal kell számolni a négy Dunahídon, vagyis napi 300.000 ember jutott át Budáról Pestre és fordítva. Hasonló alapon számítva ez év májusi adatainkat, kereken 220.000-es napi személyforgalmat mutatnak fel a hidak; vagyis 110.000 ember haladt át a Duna balpartjáról jobbra és viszont. Varga Géza Ernöné BUDAPEST A SZÉKESFŐVÁROS TÖRTÉNETI, MŰVÉSZETI ÉS TÁRSADALMI KÉPES FOLYÓIRATA Szerkesztőség: IV., Somogyi Béla-út 20. Távbeszélő: 189—482. Szerkesztőségi órák: délután 3 — 6-ig. Kiadóhivatal: IV., Központi városháza, II. emelet 239. sz. Távbeszélő: 189—850 (398. mellékállomás) Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetéseket korlátolt számban veszünk fel. Folyószámla a Községi Takarék­pénztár Rt. főintézeténél, V., Dorottya-utca 4. Kiadja a Budapest Irodalmi Művészeti és Tudományos Intézet A nyomdai munkálatokat a Székesfővárosi Házinyomda végezte Mihalik Gusztáv vezetésével. A nyomódúcokat Kurcz és Lajta cinkográfiai műintézet készítette. Az orosz fordítás Kintzigné Afanassenko Tatjána, az angol Pohárnok Zoltán, a francia Gyergyai Albert munkája. 78

Next

/
Oldalképek
Tartalom