Budapest, 1945. (1. évfolyam)

1. szám - GEREVICH LÁSZLÓ: Középkori városkép a romok között

átalakításnak erősen kitett külső gótikus kapukeTet is eredeti helyén áll. Legdíszesebb ezek közül az Uriutca 31. számú ház pálcatagokkal és hornyokkal dúsan profilált kőkerete, mellyel a történelem érdekes játékot űzött. A neogótika ugyanis a talált eredeti kőprofilt elsüllyesztette az új neogótikus kapu malterprofilja alá. Keveset ugyan javítani vélt rajta. A merész rézsűt szelídebbel pótolta, ahol pedig a régi nem esett egybe az újjal vagy erősebben elpusztult, azt leverte, különben a régi tagolását vette át. A hatást természetesen lényegében megváltoztatta ez a kis »javítás« és ha nem jön az ostrom, soha nem hittük volna, hogy a neogótikus kapu alatt eredeti is rejtőzik. A kapu helyzete és díszítése nemcsak azért fontos, mert szerkezetileg ez a ház kiindulópontja, de a homlokzati hatást és kiképzést is ez szabja meg. A többi fölfedezett kapukeret már profilálatlan rézsűt és nyesett végződést mutat. (Országház-utca 26., Országház-utca 18. és Werbőczyutca 18. Ez utóbbi ismert, de vizsgálatlan volt.) A kapu alatt elhelyezett díszes fülke már kisebb számban került elő és főleg a legegyszerűbb félköríves rézsűs típushoz tartozik. A gazdagabb házak ülőfülkés kapualj típusa mellett a szerényebb házak kapualjait csak a földszinti kamrákba vezető ajtók díszítették. (Fortuna-utca 10. és 14.) A kapu ez utóbbinál nem a ház közepetáján volt elhelyezve, hanem a legszélén és mellette az utcai front csak egy szoba szélességű. A ház különben is igen szerény volt, mert a bárok korban kapualját jócskán meghosszabbították. Gazdagabb házakon inkább a középtájon elhelyezett kapukat találunk, melyekből szimmetrikusan jobbra és balra szobák, sőt lehet mondani termek nyílnak. Ezekhez, már az udvar felé, kisebb és szerényebb helyiségek csatlakoznak; egyik oldalon konyhával, másik oldalon többnyire csigalépcsőházzal. Az előbb vázolt ház a legegyszerűbb és az utca tengelyével párhuzamosan fekvő olasz háztípusnak felel meg. Sokszor mégis komplikáltabb alaprajzot vesz fel, különösen az olyan nagy házak esetében, melyek két utcára nyílnak. Oklevelekből számos ilyent ismerünk. Ilyennek kellett lenni a Tárnok-utca 14. számú háznak. Udvarát vakolattól csupasz középkori falak zárják le négyszögben. Mintha egy lombardiai vagy toszkán középkori ház udvarán állanánk. Az arányok és falak komorsága elárul valamit a középkor erkölcsi szigorúságából, félelmes erejéből. Nyájasabb már az utca felé. Hármas. lapos íve mint mosolygás gyűrűzik homlokzatán. KESKENY TÉGLÁBÓL falazott ívek tűnnek elő majdnem minden régi budai ház falmezőjén. Építészeti szerepük még nem teljesen tisztázott, esetleg a ház előtt húzódó árkádívek nyomai Besztercén és Lőcsén annyira elterjedt lábasházakhoz hasonlóan, vagy a kiugró első emelet tartóívei, vagy talán csak a földszinti boltozatok külső nyomai, de az sem lehetetlen, hogy kettes vagy hármas ablakok súlyelhárító ívei. vagy fölületi díszítések. Az árkádívek és loggiák a renaissance-ban és barokban még gyakoribbá válnak ; elfalazott, de most láthatóvá vált nyomaikat minden várbeli barokház udvari frontján megtaláljuk. Nem csoda, hogy a leletek a Vár középkori házainak pompájáról tanúskodnak, mert tudjuk, hogy Magyarország főurai, nagy családjai és egyházi méltóságai majdnem mind házzal rendelkeztek a budai N árban. Az oklevelek a Vár házai közül sokat palotának neveznek. A Vár házairól tanulságos képet ad Zsigmond király 1437-ben készíttetett összeírása, amiből kitűnik, hogy 322 házat tartottak nyilván, Nándor-utca 6. Román köfriz a Várból 6, Nándor-str. Roman stone-frieze in the Burgh I., Országház-utca 2. Gótikus faldíszítés 2, Országház-str. Gothic wall-decoration Романский каменный фриз из Крепости 6, rue Nándor : frise romaine en pierre au Chateau. Готическое стенное украшение 2, rue Országház : ornement mural gothique