Budapest, 1945. (1. évfolyam)
3. szám - KŐVÁGÓ JÓZSEF: Lispe szerepe a főváros gázellátásában
LISPE SZEREPE A FŐVÁROS GÁZELLÁTÁSÁRAN 1856 óta, mikor az első gázgyár települt Budapesten, a világításra és főzésre használt gáz nagy szerepet játszik a város energiaellátásában. A közel 100 évvel ezelőtt alapított kisebb gázgyárak fokozatosan tökéletesedtek, majd a székesfőváros magához váltotta őket és a háború megkezdése előtt már a mindnyájunk által jólismert Székesfővárosi Gázművek szolgáltatta a háztartásokban használt gázt. Az általunk használt gázgyártási eljárásokra érdemes néhány szóval rávilágítani. Mennyiségileg a leglényegesebb a kamaragázgyártás. Ez abból áll, hogy a gázszeneket zárt kamrában levegőtől elzártan, indirekt tüzeléssel melegítjük. Ezt az eljárást száraz lepárlásnak is nevezzük. A gázfázisban végtermék a világítógáz, cseppfolyós fázisban a kátrány, szilárd fázisban pedig a koksz. Az üzem sajátossága határozza meg, hogy ezek közül melyik a főtermék. A budapesti Gázművek eljárásában a világítógáz, illetve városi gáz volt a főtermék és legfontosabb melléktermék a koksz, amelynek értékesítési lehetősége jelentékeny mértékben befolyásolta a szolgáltatott gáz árát. A száraz lepárlásnál a szén úgynevezett pirogén-bomláson is keresztül megy, aminek következtében a bennlevő szénhidrogén, nitrogén, esetleg egyéb elemek különböző vegyületeket hoznak létre, amelyek egyrészt a kátrányban oldott állapotban, másrészt a gázzal együtt távoznak és gáztisztítás útján visszanyerhetők. Ezek közül a legfontosabbak a benzol, naftalin, antracén, ammóniák és ennek vizes oldata. Hogy ezekből a termékekből mennyi keletkezik egy tonna szén lepárlásánál, az a szén összetételétől, valamint a desztilláció hőfokától és időtartamától függ. Ennek a három tényezőnek az összehangolásával kell megtalálni a desztilláció optimális vezetését. Végeredményben azonban ezeknek a melléktermékeknek mindenkori ára szabja meg a termelt gáz árát. A kamaragáz fűtőértéke 4200 kalória körül van. Másik gáztermelési mód a generátorgázgyártás. Lényege az, hogy a szenet oxigén hozzávezetésével égetjük el, a széndioxidot izzó parázsrétegen vezetjük keresztül, miközben felbomlik szénmonoxidra és oxigénre. A szénmonoxid mint éghető gáz kerül a generátorból elvezetésre. Ennek a gáznak a fűtőértéke 1200— 1500 kalória között mozog, de ennél több a nitrogénballaszt miatt tiszta levegő aláfuvatása esetén nem lehet. Harmadik gázgyártási mód a vízgázgyártás. Lényege abból áll, hogy izzó szénrétegen vízgőzt vezetünk keresztül. A vízgőz hidrogénre és oxigénre bomlik, az oxigén széndioxiddá alakul át, a széndioxid viszont az izzó parázson áthaladva, szénmonoxiddá redukálódik. Amíg a generátorgáz főleg szénmonoxidot tartalmaz, amihez meglehetősen nagymennyiségű szénsav és nitrogénballaszt járul, a vízgáz főleg magas fűtőértékű hidrogént, szénmonoxidot, kevés széndioxidot és nitrogénballasztot tartalmaz. A vízgáz fűtőértéke 3500—3700 kalória. A generátorgáz és vízgáz fűtőértékét különösen a mostani háború alatt kifejlődött modern generátorszerkezetek meglehetősen megjavították. Természetes, hogy ez gyakran a minőségi javulással együtt a költségek erőteljes növekedését jelenti. Igen jó eredményt értek el a Lurgigenerátorok, amelyek oxigénaláfuvatással dolgoznak, vagy a Pinsch-rendszerű generátorok (Hillebrandt, Dumbar, Stockn stb.), amelyek folyamatos vízgőzaláfúvással, illetve a kitermelt gázoknak újból a generátoron való átvezetésével dúsítják a gázt és így érik el a 3900 kalóriás generátorgázt. Valószínűnek látszik, hogy ezek az eljárási módok az utolsó évek során még jobban tökéletesedtek. A Gázművek szolgáltatta városi gáz már békében is ennek a háromfajta gáznak keveréke volt, mert a generátorüzemnél is kapott kátrányt és benzolt, mint mellékterméket. Általában a gáz összeállítása a következő volt : kőszéngáz 62—67%, vízgáz 20—22%, generátorgáz 12—14%. A városi gáz fajsúlya általában 0,6 kg pro m3 . E háromfajta gáz keverékéből a Gázművek a békeévek során általában 325.000 m3 -t termelt és bocsátott naponta a fogyasztók rendelkezésére. Ez a mennyiség évi átlag, de volt nap, amikor a csúcsfogyasztás 500.000 m3 -re ugrott fel. Gázműveink maximális kapacitását ezzel a 325.000 m3 napi átlagteljesítménynyel elértük. Nagyobbszámú fogyasztó bekapcsolása csak úgy lenne lehetséges, ha a főváros gázellátásában valamilyen más módon nagyobb mennyiségű, fűtésre és főzésre alkalmas gázt tudnánk bekapcsolni. Helyzetünk ma sokkal sivárabb annál, minthogy a békebelinél nagyobbszámú fogyasztó bekapcsolására gondolhassunk hiszen meglévő fogyasztóinkat sem tudjuk ellátni. A termelésben nagy kiesést jelent, hogy külföldi szénhez nem tudunk hozzájutni és hazai pécsi szén sem áll megfelelő mennyiségben rendelkezésre. A Gázművek a mai 200.000 m3 napi gázmennyiséget csak a legnagyobb erőfeszítések árán tudja előállítani. Az ostrom óta mindössze két kisebb szerelvény érkezett Lengyelországból. A pécsi szén szállításában pedig többízben kiesések voltak. Ez a napi 200.000 m3 gáz csak arra elegendő, hogy a fogyasztók nagy korlátozással a napnak néhány órájában kaphatnak gázt. Ezek a körülmények arra késztették a Gázművek és a székesfőváros vezetőségét, hogy új úton keressék a lehetőséget, miként lehetne a gázszolgáltatáson segíteni. 150-. mu.íi. г ш» " 100. «:uic о SO1 £ DIU.'*, -í •» • 121
