Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1943
13 Áprilisban: 1-én a tanév vége. 4-én Gömbös Miklós tanár bevonni hadiszolgálatra. 17—22-ig az I—Vili. osztályok magántanulóinak írásbeli és szóbeli vizsgálata. 20—22-ig érettségi írásbeli, 27— 29-ig szóbeli vizsgálatok. Elnök: Fábián Imre főesperes, kormány- képviselő vitéz Muray Endre c. igazgató. Vallásos nevelés. Azt mondja Konfucse: „Aki mást ismer — az okos. Aki önmagát ismeri. .. bölcs Aki mást győz le — az erős. aki önmagát — az az igazi hős. Akinek sikerül — van abban akarat. Aki kevéssel éri be, több sikert arat. Aki helyén megáll, legény a talpán. De, akit a halál se gyűr le — azé az élet igazán." Látszólag nagyszerű erkölcsi tanítás, mégis hiányzik a gyökere, veleje. A bűntől és haláltól való megszabadítás sohasem lehet emberi öntevékenykedés eredménye. Az élő Isten megtartó erejébe, a Krisztus megváltó halála révén - föltámadásába vetett hit nélkül — nincs megtartatás, életteljesség, üdvösség. Épen ezért minden keresztyén vallásos nevelésnek célja: az élő Istenhez vezetni, vagyis önmagunk helyes megismerése és legyőzése által, a bűn megtagadásával jobb, nemesebb énünket diadalra vinni — egy szóval a „Krisztusszerű“ életet az élet ösz- szes vonalain megvalósítani, a Krisztus erkölcsi világrend igazságát mindenek felett szolgálni, biztosítani. Ma, amikor az élet biztonsága alapjaiban rendült meg, s a halál biztonsága oly közel férkőzött hozzánk — talán sohasem vált világosabbá annak a tételnek az igazsága: a földi lét csak átmenet, töredék, részlet az élet teljességéhez képest. A földi élet szörnyű értelmetlenség önmagában — a halál biztonsága, a befejezés földi végakkordja valóban nem megnyugtató valami. Ez a szörnyű világégés valóban hozzájárul ahhoz, hogy megrendüljön a hitünk abban, hogy mi pusztán arra építsünk, ami innen alulról származik. Mindaz, ami akár az eszmények, vagy az anyagi világban megdönthetetlen igazságnak látszott: ma inog, recseg, ropog. A bűn hatalma szédítő magasságokba emelkedett. Mintha a Sátán az alvilág rohamsisakos ördöngőseivel egyetértőén, személyesen intézné utolsó rohamát a hit, az erkölcsi tisztaság, az igazság és becsületesség Krisztus fellegvára ellen. Krisztus és a Sátán'élet-halál harca mintha az utolsó ítélet apokaliptikus képeinek szörnyűségeit tárná elénk. Béliáí szelleme betört a családi otthonokba, iskolákba, templomokba. Semmi sem szent „e világ fiainak“ pusztító szelleme előtt. A jelen szenvedésekkel teli méhében — talán soha nem tapasztalt új magyar életenergiák szunnyadnak. Az önfenntartás, az életigénylés hősi szelleme azonban csak akkor töri le a halál gyilkos hatalmát, ha az élő Isten igazságából, a Krisztus evangéliumából meríti erejét. A mostani meg- hasonlott világban valóban kemény hitvallókra, alázatos szívű Krisztuskövetőkre, bibliás tanítómesterekre, evangéliumi bizonyságoktól
