Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1943

14

átfűtött jellemes anárokra van szükség! Bonyhádi gimnáziumunk tanári kara és ifjúsága kell, hogy testi, lelki vérszerződésre lépjen a Krisztussal, hogy itt a déli végeken necsak szóban, hanem a valóságban is megépüljön a pozitív keresztyénség Krisztus-ércbástyája, a magyar haza lelki dómja. Minél nagyobb a pusztítás, a lélekmérgezés hatalma, annál keményebb legyen a hit által akaraterőnk, amely Isten segítségével megvédi isteni és emberi jogainkat, a lelkiismereti szabadsággal együtt magyar kultúránkat! Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk!

Ebben a szellemben munkálkodtunk a rövid háborús iskolai esztendőben is. Ügyeltünk a rendre, fegyelemre, tiszta erkölcs ápolására. Hitet vallottunk, hogy hitet keltsünk.

Az intézet az evang. ifjúság részére egész éven át ifjúsági istentiszteletet tartott, a téli hónapokban a gimn. dísztermében, máskor az Isten házában. Ezen istentiszteleteken Bonyhád község magyar- nyelvű és érzésű felnőtt egyháztagjai is példás buzgósággal vettek részt. 1943 nov. 7-én a tanulóifjúság a tanári testülettel és a felnőtt egyháztagokkal együtt az Ür asztalához járult. Ez évben 32 növendékünk vett részt konfirmációi oktatásban, de közvetlenül a befejezés előtt az ismert okok miatt a konfirmációi záró vizsgát a jövő tanévre kellett elhalasztanunk.

A vallásos nevelést szolgálta különöskép az Ev. Diákszövetség is, amely rendes gyűléseken és bibliaolvasó órákon ápolta az evangéliumi öntudat szellemét. Ev. ifjúságunk többször gyakorolt jótékonyságot, adakozott jótékonycélú intézményekre. Egy székesfehérvári szegény beteg evangélikus család felsegélyezésére az egész ifjúság körében lelkes gyűjtés indult meg valláskülönbség nélkül, amely több száz pengőt, rengeteg ruhaneműt, élelmidkkeket és lisztmennyiséget eredményezett. Az ifjúság megértette az apostol szavát: „jobb adni, mint kapni“.

Hazafias nevelés. Mindig legfontosabb feladatunknak tartottuk a ránk bízott ifjú lelkek hazafias nevelését valláserkölcsi alapon, türelmes, megértő lélekkel. Ősi hagyományokat követünk abban is, hogy azt, aki a magyar nemzet eszményeit és célkitűzéseit magáévá teszi és hűséggel viseltetik a közös magyar haza iránt — faj és felekezeti különbség nélkül — a kebelünkre öleljük és magyar testvérünknek tekintjük.

Nevelő munkánkat hazafias ünnepélyek rendezésével is elősegítettük. Két hazafias ünnepélyünk volt e rövid tanévben: március 15-e és március 20-án Kossuth emlékünnep. Mindkét ünnepély Bonyhád község teljes társadalmának részvételével folyt le. A Kossuth-emlék-