Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1937
5 szekér diákkal megrakva s bőven feltarisznyázva útnak indult Sopronba s nyár elején visszajöttek. Egy alkalommal a tolnamegyei fuvaros felélte a szülőktól küldött útravalót s a diákok soproni házigazdájuktól kapott sovány elemózsiával ellátva igen éhesen értek a szülői házba. A soproni igazgató szóbeli szives közlése szerint az a körülmény, hogy az anyakönyvben nem szerepel, nem jelenti még, hogy nem is tanult olt. Payr Sándor szerint Lehr András tanulása idején Raits Péter Seybold Pál, — Haubner püspök apósa — s az utolsó évben az erélyes Hetyésy László volt a soproni líceum igazgatója. A tanárok közül egyik jelesebb volt, mint a másik. Legyen szabad csak Magda Pál, Odor István és Szabó József nevét megemlitenem. Szabó József 1828-ban már a tanítóképzést is megkezdte külön épület nélkül. Lelkes ember volt. Azokat az elveket hirdette a történelemben, melyeket Horvát István a pesti egyetemen. Elég a címeket elolvasnunk Szinnyei József művében, hogy erről meggyőződhessünk. A komárommegyei szendi papnak a fia volt. Magda Pál levelező tagja volt a Magyar Tudós Társaságnak. A francia forradalmi irodalomnak nagy ismerője lehetett. Fiatal korában Perczel Mór 48-as tábornok nem annyira Széchenyinek, mint inkább Magda Pál könyveinek a hatása alatt állott. (Századok 1937 ) Tudományos munkásságát 1841-ben Toldy Ferenc és Székács József méltatta. Ez a körülmény is azt mutatja, hogy a soproni líceum tanári kara minden időben a kor tudományos színvonalán állott. Lehr András minden valószínűség szerint külföldi egyetemen is megfordult. Abban az időben ez természetes volt. 1831-ben azután a szép készültségi! ifjút igen szívesen fogadta a sárszent- lőrinci schola triviális, az akkor már betegeskedő Haag Péter helyetteséül. Mohai Kiss Péter is, Lágler György is, buzgó támogatója volt a lőrinci iskolának. A fenntartóság bizonyára igen szívesen alkalmazta a jeles tehetségű ifjút. A jövő megmutatta, hogy választása helyes volt. 1832-33-ban már rendes tanára az intézetnek. E két évben jár a keze alá Petrovics (Petőfi) Sándor. Petrovics Istvánt bizonyára az iskola jó hírneve ösztönözte arra, hogy fiát oda vigye s az első év kedvező eredménye volt az oka annak, hogy még egy esztendőt járatott vele Lőrincen. Lehr András főleg a latin nyelv tanítása terén igazi mesternek bizonyult. Mikor 1845-ben Petőfi, már mint neves költő, Borjádon járt, felkereste lőrinci tanárát s nagyon kedvesen emlékezett a Lőrincen eltöltött két esztendőre. Lehr András valóban szívvel-lélekkel tanár volt. Növendékeivel nagyon komolyan és behatóan foglalkozott. Külön torna óra akkor még nem volt. Gyermekeit maga vitte labdázni a szabadba. Mikor az iskolának rendes tanára lett, 1833, augusztus hó 5 én feleségül vette a gyönki jegyzőnek, Schleiuing Jánosnak Mária nevű leányát. Ettől az időtől kezdve a megélhetés gondjai is vállaira nehezedtek. Házasságát 10 gyermekkel áldotta meg az Isten s közülök 4 fiú és 4 leány ért nagy kort. 1853 ig vezette a lőrinci iskolát. Feljegyzések ebből az időből — sajnos — nincsenek. Mikor
