Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1912
8 A nagym. vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1913. február 6-án kelt 4999. sz. rendeletével Fischer Miklós iglói ev. főgimnáziumi igazgató, kir. tanácsos urat, mint az Orsz. Közokt. Tanács tagját, leküldte intézetünkhöz, »a mennyiség-természettani tanítás módszerének és eredményének tanulmányozására, különös tekintettel a természettannak kísérleti alapon való tanítására.« A látogatás 1913. évi április 2. és 3-án folyt le és a tanácsos ur a tapasztaltak felett — úgy a tanítás eredménye, valamint a természettani szertár gazdagsága tekintetében — megelégedésének adott kifejezést. Az iskola halottjai. Sok szomorúságban volt része az intézetnek a lefolyt egy év alatt. Négy haláleset fordult elő, melyek igen közelről érintettek bennünket. Az 1912. évi augusztus hó 14-én váratlanul elhalt Molnár Kálmán rendes tanár, árván hagyva családját, árván hagyva katedráját, melyeket annyira szeretett. Férfi korának delén, életének 35-ik és tanári működésének 13-ik évében hunyta le szemét az az ember, aki már is szép eredményt ért el és akinek munkásságától még oly sokat vártunk. Csak 5 évet töltött intézetünk szolgálatában, de az az 5 év is emlékezetessé lett különösen azon fáradozásai által, mellyel az internátusf, melynek ő volt első felügyelője, átvezette a kezdet nehézségein, lerakta annak alapját és kijelölte irányát. Halála születése helyén, Gyöngyös-püspökiben következett be, ahol hült tetemét nagy részvét mellett augusztus 15-én helyezték örök nyugalomra. Temetésen az igazgató és két tanár képviselték az iskolát és koporsójára a fenntartóság és a tanári testület nevében koszorút helyeztek. Fájó szívvel búcsúztunk tőle és érdemeit évkönyveink is kegyelettel őrzik. Még élénken éreztük Molnár Kálmán elvesztése feletti bánatunkat, mikor hire jött annak, hogy esperességi felügyelőnk, Szeniczey Géza napjai is meg vannak számlálva. Már egy évvel előbb kezdett betegeskedni, de azt hittük, erős szervezete legyőzi a fenyegető veszedelmet. Azonban csalódtunk. 1912. évi szeptember 23-án a halál megváltotta szenvedéseitől, melyeket férfias megadással hordozott. Temetése Pakson, szeptember 24-én ment végbe; a temetésen részt vett az igazgató két tanárral, kik koporsójára koszorút helyeztek. Szeniczey Géza Fördős Vilmos után ült a felügyelői székbe és be
