Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1907

18 akasztofa«. Bécsi C 54., Jord. C 245. borzsoló-zsák: »bursa pipertoria Borsolosak« 0. L. L. III, 1(5. csapó-cérna C, éneklő­könyv Dai: Bred 74 etető-méreg: M. A. Etető mérgét zerzenek borban Debr. C 222., fejő-edény »Az o feio edéni téiel telic« Kár. Bibi. I. 524 huddó-edény v. hugyó-edény C ivó edény meritő-e. u. o. foglaló-vas: Ferra foglalówas vocata 0. L. L. III. 1(5., heverőágy P. P. háló-ágy Kár. Bibi., kendő-keszkenő: M. A. P. P. B. Kentő kezkenjű: Nőm. 34. kendő-szer: Némelyek ortzájok felét kendő szerekben és festékekben tárták Nót. P. M. 51. lesdő- háló (Székely Oki. IV. 14.): les-háló; mérő-serpenyő M. A. Bibi.: mérleg; font- v. fontoló-serpenyő: mérleges. Prág. A. mosó-fa: sulyok Toldy Ad. a. r. m. irod. tört. 23. oltó-ág P. P. öklelő fa: lándzsa Ilosv. Toldi; számzó-betii Mel. Jan. 563, szinlő-, faragó-, erdőllő-fejsze, P. P: tömő-fa Com. J. 108 szitó-fa: rutabulum P. P. (piszkafa). Helynevekben: ebédlő-szoba »A mi legirtózatosabb a históriák­ban, azt függesztjük az ebédlő- és hálószobákban a tafota kárpi­tokra«. Fal: N. A. 137 fürdőszoba 11. o. lövő-udvar. Sz. Csomb: Úti. 87., ilyen a lakó-föld is: hw lakó foldeebe teree bekesegghel Jord. C 51, lakta-földe (lakott-föld) »Az te laktad földedről« Csőm. C 12. »Isten szavára el-hagyá lakta-földét« Pázm. Préd. Foglalkozást jelentő nevekben: faragó-ács v. ö. Zimmermann Prág. A. ács: bármily mester-ember Pesti Nőm. foltozó-varga C G. Kát: Titk. 37., gyóntó pap Fort íródeák, Debr. C 187., itélő-biró Erdy C 50(5: yteelen byro. C) A melléknévi jelzős összetételnél sokkal gyakoribb az az eset, mikor főnév veszi fel a melléknév jelzői szerepét. Az ilyen összetételek száma -- mint a mai nyelvben, úgy a régiben is — igen nagy s ez a körülmény nemcsak a főnevek nagy számának, hanem ama sokféle jelentésnek is tulajdoni tható, melyet egy és ugyanazon főnév mint előtag felvehetett, pld.: 1. arany-bárány, 2. arany-haj, 3. arany-ember; mind a három összetétel első tagja az arany főnév, de az összetételek mindegyikében mást és mást jelent: 1. aranyat mint fémet, 2. arany szint, azaz sárgát és 3. drágát, kedvest, sokat érőt, gaz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom