Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1898
■ 8. Mohács, 9. Siklós, 10. Pécs, 11. Simontornya, 12. Szegzárd, 13. Pozsega 14. Szerén:, 15. Végszendrő. Ugyanezen évben szabályozta a török e szandsákságok adózási viszonyait is. A munkálat keresztülvitelével Chalil budai defterdár bízatott meg, az az ember, a ki annyira telhetetlen volt, hogy még a királyi sírboltokat is felhányatta aranyért Székesfehérvárott. Természetes, hogy ehhez képest az adók is terhesek voltak, terhesek oly annyira, hogy még gyermekek is kivettettek adó fejében. S a szegény leigázott nép Chalil ezen munkája alapján fizette adóját 140 éven keresztül! Daczára az 1545 nov. 10-től másfél évig tartó fegyverszünetnek, az 1546 évben mégis akárhány oly adatra találunk, melyek arról tanúskodnak, hogy a török a fegyverszünetet nem vette komolyan. Így értesülünk arról, hogy a budai pasa beveszi Dombró várát s Zala megyéből 10,000 embert hajt el. így tudjuk, hogy támadást intézett a sághi klastromerőd ellen s hogy Eger ellen is készülődött. Egy július 13-iki levél szerint a török Tótországba ütött, s Zágráb vidékét szándékozta feldúlni. Egy julius 18-iki levél szerint Lendva környékét pusztítja. Megbosszulásukra Zrínyi Miklós ragadt fegyvert s viszonzásul Törökországba akart betörni.1) Magyar részről a fegyverszünetet a várak megerősítésére használták fel, az 1546. XL1V. t. ez. pl. Drégely-Palánkot végvárrá teszi s megerősíti ; ugyanígy Tihanyt is. A már-már lejáró fegyverszünet annál inkább tölthette el aggodalommal Ferdinándot és V. Károly császárt, mert a német birodalomban kitört a schmalkaldeni háború s a helyzet nagyon veszélyes lehetett volna; minden áron békét kellett szerezni a töröktől. Ennek kieszközlésére Weltwick Gellért és Ugrinovics, mint meghatalmazott követek megfelelő utasítással Konstantinápolyba küldettek. Működésűk czélhoz vezetett, a a mennyiben sikerült 5 évi békét kieszközölniük 1547 junius 19-tői 1552 június 19-ig oly feltétellel, hogy Ferdinánd a szultánnak évenként 30,000 arany adót fizet, Resztem fővezér pedig 3000 arany évi ajándékot kap. Az ország e békekötéssel hivatalosan is három részre szakadt. A magyar királyé volt: 1. A tulajdonképeni Magyarországból 32 megye, u. m: Somogy, Zala, Vas. Sopron, Veszprém, Győr, Moson, Komárom, Pozsony, Esztergom, Nyitra, Bars, Zolyom, Hont, Trencsén, Túrócz, Árva. (Alsó Magyarorsz.), Nográd, Gömör, Torna, Heves, Borsód, Abaúj, Zemplén, Sáros, Szepes, Liptó, Ung, Bereg, Mármaros, Szatmár, Szabolcs, Ugocsa, Kraszna és Közép-Szolnok (Felső Magyarorsz.) 2. Slavóniából a Dráva- Száva és Illova közti vidék, Zágráb, Várasd és Körös megye egy része. 3. Horvátországból Bihács s a tenger közti rész. 8 1) Okmt. 29 kt. 67—68 oki.
