Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1898
7 mindkét részről változó szerencsével folyt,. Visegrád, Hatvan, Nógrád még Julius előtt elestek, Széesény vára azonban csak rövid ideig maradt török kézben, Nádasdy Ferencz és Zrínyi csakhamar visszafoglalták. Lévát Balassa oly vitézül védelmezte, hogy a török kénytelen volt alóla elvonulni. Igaz ugyan, hogy a pásztói szerzeteseket büntetlenül gyilkolta le a vad ellenség, de viszont egy királyi lovascsapat Székesfehérvárig por- tyázott és nagy martalékot vitt haza,1) Szálkán pedig, Hontmegyében Nyári Ferercz és Balassa Menyhért egy rabló török csapatot vertek tönkre1 2) E csekély siker mégis annyira vitte a nemzetet, hogy teljes nyugalommal ült össze 1545 febr. 2-án Nagyszombatban az országgyűlés, melyből, minthogy Ferdinánd bátyja nevében minden jót megígért, köszönő feliratot intéztek V. Károlyhoz jó akaratáért s újból fölkérték, hogy sereggel előzze meg ti törököt; az élelmi szerekről s hadi felszerelésről az or- szággyülés majd fog gondoskodni. Kitudódott azonban jó hamar, hogy Ferdinánd csak hitegette a rendeket s bátyjával együtt titokban békét kért Konstantinápolyban, mint a hogy tényleg adott is erre nézve V. Károly Ferdinándnak utasítást 1544 decz. 29-én.3) Kitört erre a zivatar az országgyűlésen s e cselekedet jellemzésére oly szavak hangzottak el, melyek ismétlésére az országgyűlési tudósító V. Károlyhoz intézett tudósításában sem mert vállalkozni. Az elkeseredett hangulat oly nagy arányokat öltött, hogy Frater György jun. 7-ére Debreczenbe liivott össze gyűlést, melyen az arra megjelent urakat Ján. Zsig. pártjára iparkodott hozni. Czélja volt a nemzetet János Zsigmond körül csoportosítani s a törökkel a német ellen szövetkezni ; tervét azonban nem vihette keresztül. Elkésett, mert Ferdinánd követe, Weltwick Gellért, a portánál 1 1/2 évi fegyverszünetet eszközölt ki 1545 nov. 10-től 1547 máj. 10-ig tartammal. Ez évből csak egy fegyvertényt jegyzőnk fel: az ország déli részében Lovacskónál Karancsics György vert meg egy török csapatot. A foglyok vallomása szerint a törökök az uszkókok ellen készülődnek s ezen czélból a pozsegai pasa is Lovacskó felé vonul, hogy ott a többi török csapatokkal egyesüljön. Ezen évre esik a török uralom alá került rész közigazgatási beosztása is, mely a következő volt. Az egész hódoltsági terület a budai hely- tartóság alatt 15 szandsákra oszlott, melyek a következők : 1. Buda, 2. Esztergom, 5. Fehérvár, 4. Nográd, 5. Hatvan, <i. Szeged, 7. Veszprém, 1) Hatvani II. kt. 113. 2) Verán. II. kt. 87. 3) Buchholz Urk. B. 342 old. Hat, II. 117. 119.
