Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1898

26

ostromágyukat is hozatott. Zrinyi levele szerint a szultán serege nagy, de szedet-vedett s rosszul van fegyverezve.1)

A szultán parancsának megfelelőleg az örményországi beglerbég s a bosnyai pasa Siklósnál egyesültek Sziget ellen, de a Tata ostroma miatt fölindult Szolimán időközben a budai pasa segítségére rendelte őket, kiket bésöbb Ilamza bég is követettSOO lovassal. Most mára szultán maga jött Sziget ellen1 2) s a sereg néhány nap múlva (aug. 1.) a vár alatt csakugyan meg is érkezett.

Zrinyi az utolsó pillanatig remélte, hogy segítséget fog kapni s még július végén is küldött sereget a Sziget felé vonuló török feltartóztatására, csak hogy Miksának ideje legyen a vár felmentésére sietnie. A török elé küldött sereg Mohamed pasát megverte ugyan3), a fölmentő sereg azonban nem érkezett meg s augusztus 1-én körülzárolva Sziget mint valódi sziget állt a török tenger közepeit. A vár lövetése augusztus 7-én vette kezdetét, miután 6-án maga Szolimán is a táborba érkezett.4)

Az ostrom lefolyása, a vár eleste, a szultán és Zrinyi halála sokkal ismertebb tények, sem hogy e helyen azok hosszasabb leírásával foglalkoznom kellene. Bőséges adatokat találunk erre vonatkozólag Verancsics II. 115, okmánytár 30 kt. 47 s következő oldalain. Zrinyi fejét Szokoli Musztafa budai pasa Salmhoz küldé azon megjegyzéssel, hogy őt is hasonló sors éri, ha. Győrt meg nem adja. Salm azonban a fejet a legnagyobb tisztességadások mellett a főtemplomba vitette; honnan, minthogy Zrinyi veje Batthyányi Boldizsár Csáktornyán akarta eltemetni, Győr város határáig kikisérte.5)

Szigetvár eleste után a Dunántúl többi városai sem igen tarthatták magukat s szept. 8 —29 között a következők nyitottak kaput az ellennek: Babocsa, Berzencze, Csurgó, Vízvár, Zákány, Segesd, Szenyer, Szőcsény, Csákány, Marót, Marczali és Lak.6) A Győrnél táborozó királyi sereg teljes tétlenségben töltvén idejét, széjjeloszlott.

Mint a kir. sereg Győrnél, ép olyan tétlenül szemlélte a haza romlását Schvendi Lázár Kassánál, noha a török-tatár sereg Egertől Midiiig, Szt.-Péterig, Rimaszombatig s Tokaj felöl Tarczalig, Szántóig, Vidmánig, Genesig, Telkibányáig, Szinaig, s Kassáig minden faluban égetett és rabolt. Telkibányától elesavarog e vad csorda Patakra, S. A. Ujhelyre, Piszkára és Benére Ungvárig, honnan Beregszász felé fordul s ezt is kirabolja.

1) Okmt. 30. kt. 31.

2) Okmt. 30. 34.

3) Acsády 374.

4) Okmt. 30. kt. 37.

5) Okmt. 30. 04.

6) Veranes. II. 115 Okmt. 30 kt. 82.