Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1896
5 <«► a reá vonatkozó dogmákról beszélnek vele, csak téveszméket ébresztenek fel benne, — azt kívánja, bogy a vallástanítást, a 1G éves kor előtt ne kezdjük meg. Természetesen ezt az eszmét azután főleg azok kapták fel, a kik nem azért akarták halasztani a vallásianként, hogy az ifjaknak tiszta vallásos ismeretük legyen, hanem hogy egyáltalában ne legyen vallásuk. Rousseau eszméje tehát az atheisták tetszését nyerte meg. S a legújabban Francziaország példáján indulva nálunk is találkoznak paedagogusok, a kik ki akarják küszöbölni a vallástant az iskolából. Ez azonban oly helytelen, téves álláspont, a melyet a leghatározottabban el kell Ítélni. A mint a világi tudományokra nézve múlhatatlanul szükséges, hogy kora ifjú-' Ságunkban kezdjük meg tanulásukat, hogy igy folyton haladjunk, fejlődjünk, látkörünk szüntelen szélesedjék, épúgy vallásos, hitünkért élő-haló egyének is csak úgy lehetünk, ha a benyomások iránt annyira fogékony ifjúkorban tanuljuk meg ismerni és szeretni Istent. Az szereti igazán egyházát, a ki megszokta gyermeksége napjaitól kezdve annak tagjául tekinteni magát s alaptanai és főigazságai iigy szivébe vannak vésődve, hogy semmi külső befolyás meg rém ingathatja többé azokat. Abban igaza lehet liousseaunak, hogy annak a zsenge ifjúnak nincs még elég értelmi ereje, hogy a vallás tételeit megvizsgálhassa s azok helyességét vagy helytelenségét eldönthesse. De nem is az ő feladata ez. Ellenkezőleg azon kell lenni, hogy egyháza tanaiban higyjen s azokat oly megdönthetetlen igazságoknak tekintse, a melyek fölött kételkednie nem lehet. S ez eredményt csak úgy lehet elérni, ha ifjúkorában oltatnak azok fogékony keblébe. A vallásfanitásnak két fokát különböztetjük meg, u. m. a nép- és középiskolait. Felső-iskolai, egyetemi, sajnos, nincs, pedig még e korban sem ártana ifjúinknak a vallásos vezetés. E helyt csak azon fokkal foglalkozunk a kettő közül, a melyen a helyzet nehezebb, a középiskolai tanítással. E fokon a vallástanitás igen nagy fontosságú. Itt nevelkedik az ország