Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1896

-«**■ 4 <•> Kötelessége ez a mi egyházunknak is. Nem lesz tehát indoko­latlan talán, ha e sorok szerzője, mint evang. egyházunknak a vallás-tanitás terén bár kezdő, de nyilvánosan működő tagja, a középiskolára irányuló annyi felszólalástól indíttatva, a vallás- tanitásra vonatkozó eszméinek kifejezést ad. Minden e tárgyra irányuló fejtegetést úgy is kellőleg megokol ennek nagy fon­tossága, különösen oly időben, mint a mostani. Kétséget nem szenvedhet ugyanis, hogy egyházunkban a hitélet bizonyos csökkenésével állunk szemben. Elmúltak az idők, a midőn csillogó arany, lobogó máglya, penészes börtön és a kinzás, elnyomás ezernyi módja fenyegette egyházunk létét, híveinek életét s mégis daczára, hogy ma mindenki sza­badon vallhatja lelke legszentebb meggyőződését, sokaknál kö­zöny, hidegség kezd mutatkozni. Szinte félve vetheti föl az ember önmaga előtt a kérdést, hogy, ha ismét oly válságos idő jönne egyházunkra, megállnák-e ezt hivei! A vallásosság csökkenését sokan a korszellemmel igyek­szenek megmagyarázni, mint a mely nem kedvez a vallásosság­nak. De végre is, kik alkotják azt a korszellemet? Egyének! Tegye meg tehát minden egyház hiven kötelességét tagjai hitének felébresztésére s akkor a korszellem hódolni lesz kénytelen a vallásosság fölénye előtt. Czélt érni azonban csakis az esetben lehet, ha abban a korban, midőn a lélek külső behatások iránt legfogékonyabb és az agy is legrugékonyabb, az ifjúkorban beléneveljiik ifjúin­kat a vallásosságba, úgy, hogy az életüknek oly eleme legyen, a mely nélkül élni se tudjanak. A vallástanitás, értve e szón nemcsak az oktatást, hanem a nevelést is, az az egyetlen eszköz, a melynek helyes alkalmazásától egyedül várható vallásos és erkölcsös nemzedék teremtése. S ezzel állást foglaltunk azon kérdést illetőleg, a mely Rousseau óta sok elmét mozgásba hozott s legújabban nálunk is napirendre került. Rousseau ugyanis — azon felfogásból indulva ki, hogy a gyermek agya fejletlenségénél fogva nem alkalmas a vallás nehéz eszméinek befogadására s ha tehát Istenről és

Next

/
Oldalképek
Tartalom