Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1894
A bonyhádi ág. év. esperességi algymnásium története. Az esperesség. A bonyhádi algymnasiumot a „Tolna-Baranya-Somogyi ág. ev. Esperesség“ alapította és tartotta fenn a saját erejéből mind e mai napig. Azért, a mikor az iskola történetének megírásáról van szó, nem lesz érdektelen dolog, ha foglalkozunk az esperesség múltjával és azokkal a körülményekkel, mel veknek az intézet a maga léteiét köszönhette. Az esperesség az 1715-ik évben keletkezett és 1725-ik év január 3-án tartotta első gyűlését Szt.. Lőrinczen Widder András kis-mányoki lelkész elnöklete alatt. Ebben az időben — Bárány György szt.-lőrinczi lelkész és később esperes feljegyzése szerint — a következő 7 anyagyülekezet tartozott kötelékébe: Szt.-Lőrin cz, Varsád, Kis- M á ny ok, Torm ás, Gy ö n k, Gy ör kön y és S z o k o 1 y, melyek közül csupán az első és utol só községek lakói voltak magyarok, a többiek mind a német nyelvet beszélték. Ezeken kívül számos leánygyülekezet tartozott még hozzája, melyeknek bivei többnyire szintén németek voltak. Tudjuk, hogy Tolnavármegye egyike volt hazánk azon szerencsétlen megyéinek, melyek a legelső időktől fogva igen ki voltak téve a törökök pusztításainak. Ennek következtében az „erős Tolna“ lassanként meggyengült, mert egyes vidékei egészen elnéptelenedtek. A magyar faj különösen a megye belsejében fogyott meg, pedig — mint a fenmaradt emlékek tanúskodnak — több virágzó magyar község állott abban az időben ott, a hol ma németek laknak. Mikor a dunántúli vármegyék felszabadultak a török ura- lom alól, azonnal- megkezdődött Tolnavármegye benépesítése is. í
