Bizalmas Értesítések 1933. július-december
1933-07-19 [1480]
xvoo június ±J v v «j „ . /-/ § P r á g a, július 19. /Magyar Távirati Iroda ./ A Lidove jwovmy vezéreaJckben hasonlítja össze Jüagyarország és Csehország stratégiai helyzetét, A lap a következőket irja: xla magyar tanulmányokat olvasunk, Jjáagyarország katonai Ó£ tsr stratégia helyzetéről a szomszédokkal való háború eseten, el kell ismerni, hogy ezek a tanulmányok tárgyilagos k, nyugodtak és nem lehet belőlük kiérezni sem idegességet, sem zavart. A szomszédokat ugyan szeretikrkiseé lebecsülni és a maguk tulajdonságait erősebben hangsúlyozni, de senkinek sem jut eszébe ezek olvasásakor, hogy itt voltaképen ejzy egészebnvéve # kicsiny nemzet stratégiai helyzetének a le ináéról vari szó, melyet jóval eresebb szomszédok vesznek körül. Ha a magyarok a maguk nyelvbeli idegenségében Európa közepén meg tudtak maraani, ez annak a jele. hogy olyan nemzőt ők. amoly ugyanolyan ügyesen tudta védeni jogait katonailag, mint diplomáciailag. Bizonyos önbizalmat és biztonságot kölc önöz nekik hosszú önállóságuk és az .?. hatalmas politikai befoljás, amelynek a volt monarchiáben örvendtek. stratégiailag Magyarország katonai szövetségi lehetőségei előnyösebbek mint a kisantanté, mert Magyrrország közvetlen szomszédságban van asövetségcEcivcl, míg a kis antantot íren ci ao rszágtol ellenségek választják cl. Dc ennek az előnynek az ellenére Magyarország katonai helyzet; még som valami rózsás. Eszekről délnek két nairlmas folyó osztja az országos /három szakaszra, amelyen belül cr.k észak-déli iránybon lehet hai müve leteket végezni mint valami országúton. A. főváros a cseh határhoz oly- n közel van, hogy nehéz ágyukkal odáig lehet LSui- A mecyar ipari te illet közvetlenül a cseh- ós szerb határ mentén fekszik. A főváros elvesztése Magyarorezág számára ez ipar felének és a lakosság cgyhe.toöának elvesztését jelentené. Hindez azonban o magyar stratégákat nem bántja . Kisnek szerencséjükben és ozt a hitet megtartják a lakoss ágban is. Ha fölcserélnénk a két nemzetet Sec magyarokat áthelyeznénk Ceehore^ bc a cseheket meg Magyarországba,, s ha a magyarok szamát 15 milliónalc a csehekét pedig 9 milliónak vennénk, a csehek a magyarok helyen bizonyára igen nyomott hangulatban élnének, a magyarok hangulat; . viszont e csehek helyén igen harcosa lenne. Ennek oka az, hogy a csehci kritikáié mindia érzékenyebb a veszéllyel, mint a sikerrel szemben. ~ cseh légióknak a világháborúban elért nagy katonei sikerei nom tudták megr.dni az önbizalomról: azt r melegítő érzését, amely a magyarokben el, történelmi multiuk következtében. A magyarok, ha ok volnának ma Csehország urai,a cseh lakó ság számának megfelelő lakossággal, az ország gazda-, ségával és kultúrájával naponta Ötször hálát adnának az Istennek es bi zonyara nem lehetne birni velük Közép airópaban. azzel szemben a csehek lehervasztott fejjel jánek és úgyszólván lassan készülnek az opnvizre, mint Noé. Ez természetesen még csak növeli - mag? arok önérzetet, cicik •-bben n bíznak, hogy a cseh hederő katonai erteké csekély, ü. Magyar Kuloolitika című lapban lehetett legutóbb olvasni, „hogy a cseh hadsereget a defetizmus destruálja, főleg a pártpoli tika. Igaz ugyan, hogy ilyen kedvezőtlen bírálatot a francia hadsereg is kapott a vilaghahoiu oloít, mégis volta képen ez nyerte meg a hábojfrut a franciaknak. Ezerét felesleges, hogy mi igyekezzünk meggyőzni magyar szomszédunkat hadseregünk értélcérőlT hanem inkább gondoskodjunk arról, hogy mi magunk bízzunk mog hadseregünkben. To/L
