Bizalmas Értesítések 1925. január-március

1925-02-16 [1465]

§ /-/ Prága , február 16. Osucki * dr. ^ - -t párisi cseh követ szorabarbn Ungvárott előadást tartott a cseh háborús propagandáról. Osiicki az ungvári t)j Közlöny szerint rámutatott arra a propagandára, amelyet a csehek a háború alatt fejtettek ki é's amelynek következtében összeomlott az osztrák-magyar monarchia. 1 - A háború elején, mondta Osucki, megkezdtük munkánkat, melynek célja volt felvilágositani Európa népeit nemzetünk háborús helyzetéről.^ A propaganda eszközei lapok, röpiratok és előadások voltak. Propagandánk olső otapeja a szimpátia, megszerzése, második pedig szabadságunk visszanyesse volt. Ili már akkor jel tudtuk, hogy szabadságunkat csak ugy érhetjük el, ha Ausztria-Magyarország megsemmisül. Bcnes Edével együtt mindent elkövettünk a közvélemény felvilágofeitására. Elsősorban ismertettük a németek háborús céljait. Németország célja egy nagy központi világbirodalom mogszerve£éso volt Berlintől Bagdadig. Ebből a célból német hercegeket ültettek a balkáni államok trónjaira, ahol pedig ez nem volt lehctségos, ott ozeknok az állaixknak a fojoit német hercegnőkhöz adták férjül. Ebben a tervbon a mogsemmisitett monarchiának nagy szeropo jutott'

t mert kelet kapuja Magyarország volt, Ki tehát rámutattiunk arra, hogy a nőmet világ hegemóniáját csak Ausztria-ir.gyarérszág megsemmisítésével tehetjük lehetetlenné, ami osak n nemzoti államok megszervezése által lehetséges. A magyarok megérezték, hogy propagandánk hatásos. Ezért ellensúlyoztak azt, és Pedig elég ügycsen. Magyar grófok jelentok mog a semleges külföldön és bokés szólamokat hangoztattak, /z angol, francia és amerikai lapok propagandáé ilflcckot közöltek a magyarok elkeseredéséről a háború ellen. A magyarok ezek szorint a lapok szerint antantbarátok, akiket belckényszeri tettek a háborúba. Idézték a Besti Hirlap, a Népszava cikkoit, Károlyi Mihály, Batthyány: Tivadar beszédeit, amylyck nómetgyülölettől esepegtek. A propaganda igen Jaatásos volt. Főleg Angliában értek ol sikereket. Ekkor léptünk.mi sorompója. Kimutattuk, hogy a lapokban megjelent hiradások és beszédek csak a külföldi közvélemény félrevezetésére szolgáltak, mert ilyon cikkek, vagy beszédek nyomát Magyarországon nem lehet megtalálni. Igazoltuk ezt a magyar parlamenti naplókkal és a nevezett lapok számaival. Ez volt a magyar propaganda első veresége. Ekkor a magyar propaganda a födcralisztikus plattformot ajánlottá; őrről is sikerült kimutatni, hogy^ az alnémet világbirodalom megteremtését segitené elo. Sok mur\kánk volt még ezután iSj ha vissza akartuk verni a különböző német-magyar aknamunkákat. Munkánk sikerrel járt. Ezt igazolták az események^ , Az előadás után rendezett díszlakomán Brjsinsky agrárpárti képvisoxő üdvözölte a minisztert. Rámutatott árra, hogy Osucki sokat dolgozott az^Erdős Kárpátokért, Kéri, tegyen meg mindent ez országrész megnagyobbitusáért, szerezze meg -a cseheknek Mármaros3Zigctet, Kijolonti, hogy az ezeréves elnyomatás után uj nemzeti életre ébredt ruszinok a legnagyobb jóltevőjüknek tekintik őt, Osucki válaszában a következőket mondotta: Visszaemlékezem a trianoni békekötésre, araikor megjött a magyar delegáció Apponyi Albert vezetésével, hogy a magyarság érdekeit megvédelmezze. Apponyi a magyarság kulturfölőnyérc hivatkozott, Rámutatott arra, hogy a naturánsok 80 százaléka magyar, továbbá, hogy Magyarország felosztása azt jelentené, hogy egy kulturált népet egy kulturálatlan nép alá helyeznek, "_.n apponyi beszódét odatartottam a világ : elé. Ez a beszéd beismerése volt annak a rendszernek, amely ezer éven át alnyumta a tótokat és önöket. Kötcteltcm a civilizáció nevében, hogy bennünket és a ruszineket szabadítsanak fel az elnyomatás alól. § /-/ Prága, február 16. /Magyar Távirati Iroda./Az Uj. Közlöny munkatársa beszélgetést folytatott Osucki dr. követtol az aktuális politikai kérdésekről. Arra a kérdésre, igaz-e, hogy az emigránsok által hangoztatott yad szerint Magyarország jobb b^két kapott volna, Ea Magyarországon Károi lyi s nem a Irurzus lett volna uralmon, Osucki szerint ma nagyon nehéz fci lelni. Hem hiszi, hogy akadna felülpolitikus, aki ebben a kérdésben preciz fel eletet^tudna adni. Egy bizonyos, mondotta Osucki és pedig az, 1 ogy a haboru utáni világhangulatban, amikor a demokrácia volt vezető és a leg&s szimpatikusabb jelszó, könnyebb lett volna egy deuokratmkus kormányzat helyzete; hogy azonban több sikert ért.volna el, arra RKgyfíK nehéz válászoln /Folytatása következik. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR |l