Bizalmas Értesítések 1925. január-március

1925-01-09 [1465]

§Kolozsvár, január 9. A bukaresti Universul a napokban jelentette, hogy Tata-roscu, a kisebbségi ügyök a Hantit kára Kolozs- . várra utazik s az utazás colját abban jelölte meg, hogy az államtitkár a magyar pártot feloszlatni szándékozik. A lap hevesen megtámadta a magyar párt vezetőit s antidemokratikus ás gyűlölködő politika folytatásával vádolta meg őket s egvuttal bejelentette, hogy az államtitkamak bizcnyitekok vannak a kezében egyfelől a magyar párt cs a budapesti rcvanshirdetők közötti összeköttetésről, pás részt a nagyúr párt nágnásvezet ői és a kommunisták közötti egyetértő s ről. azután a beharangozás- után tegnap Kolozsvárra érkezett Tataroscu államtitkár, aki fogadta a rónán ős a magyar sajtó képviselőit^) olőti^iiosszabb nyilatkozatot tett. Nyilatkozatában elmondotta, hogy a magyar párt brassói gyűlése előtt nem akart nyilatkozatot tenni, mert nem akarta azt a látszatot kelteni, nintha befolyást akart volna gyakorolni a kongresszus határozataira, A brassói határozatok után azonban meg kell állapítania, hogyha magyar párt vezetői részéről neta hangzott el más sző, mint a széthuzáa^éa ellenségeskedés hangja..Nem hangzott el a románokkal való barátság és őszinte együttnunkálkodás egyetlen hangja sem. Nem lőhetett hallani az állán iránt egyetlen elismerő hangot, holott az nehéz körülmények között és áldozatok árán is biztositja a kisebbségek, létét és békéa fejlődését. A brassói kongresszust a román közvélemény ugy tekintette, mint ahelyzot kiéleaitésénok egyik alkalmát, amelybon érdekelt kezek a magyar pártot a gyűlölet egyik eszközévé akarják átalakitani. A • magyar párt vezetőinek, vagy legalább is azok ogy részének valódi törekvéseit os céljait a kon...unista erőknek a párt keretei közé való felvétele őlőtik megvilágításba helyezte, A gyűlésen résztvett a narosvásárhelyi kommunista párt kiküldötte, Csetri Jáno3 és kouflanísta forradalmi jellegű beszédével a gyűlésrésztvevői és különösen a párt vezetői között nagy sikert aratott. Kevésbé ismeretesek azonban azok a körülmények, amelye!: ennek a részvételnek útját egyengették, valamint azok a tárgyalások, amelyek a marosvásárhelyi kommunista párt, valamintna magyar párt képviselői között folytok le. A hatóságok kezeben van Kacsó Ferencnek a marosvásár hol lyi kommunista szservezet titkárának jelentése, amelyet Köblös Elekhez, a kerület elnökéhez intézett. 3bből, valamint Csetri és Kacsó Írásbeli nyilatkozataiból, akik jelenleg letartóztatásban vaunak, kiderül, hogy a magyar párt és a kommunista párt képviselői neme seri: tárgyalást' folyt attak a kongresszuson való részvétel ügyében, hanem az.együttműködés és közös Jti.*i javaslatok voltak. Csetri beszéde ős a magyar párt ! 0 , Ferenc sekívanatai, mely ok* a besz édet kisérték, megpecsételtek e tárgyalásokat es javaklatokat. Ugyonezokből a. nyilatkozatokból következik még, hogy a kommunista párt részvételét a brassói korgro3szuson ama megbeszélések során hatőrozták el véglegesen, amelyek a marosávásárhelyi magyar párt elnöke, valamint a magyar oárt egy fontos vezető egyénisége közt folytait le, aki nemrég tért vissza huzamosabb külföldi útjáról. A magyar párt egy ujabb orientációjával állunk szemben, amelyet a magyar kisebbségnek magának is komolyan mrélegelnie kell. Kihívó politikával állunk szemben. A magyar párt vezetői, akik a brassói "államcsinyt" előkészitették, azt hittek, hogy o kihivássol a román közvéleményből az ellenségeskedés érzését és megtorlást fognak kiváltani. 3zok a vezetők azonban csalódtak. A rónán közvélemény nem téveszti össze azt, ami magyar pártnak nevezi magát, a magyar kisebbséggel. A magyar kisebbségnek igazi hangj.; is kisérletet tett orra, hogy megnyilatkozzék a kongresszuson és tiltakozni akart a magyar párt ja&Lénlogi vezetése ellen. E kisebbség hangjr mind gyakrabban szólal meg, magukban a magyar sajtóorgánumokban is, amely ékben felelősségérzettel biró emberek megtagadják a magyar párttól azt r. jogot, hogy a magyar kisebbség nevében beszéljen, la a magyar, kisebbség igazi érzéseit akarjuk elnyerni, a magyar földmivelckét, akikot a román állap látott el földdel /fc/, a magyar munkásokét, .kiknek sorsát a kormány naprólnapra^ j avit ani törekszik, a kereskedőkét, iparosokét, az értelmiségét, akik pár régóta őszinte barátsággal fordulnak a román állon felé. Az egész román közvélemény érzései nem változhatni: meg néhány ember hibája miatt, akik a reakció elkésett úttörői és érdekből fakadó ellenségeskedés elszigetelt képviselői. A román nép a magyar kisobbség felé ugyanazzal a testvéri barátsággal néz és mindem egyes pátjának vezetői a román állam őrdekeinek keretei közt e kisebbség érdekeinek megóvásán fognak fáradozni. Véleményem azerint a magyar párt vezetőinek o súlyos hibája megryitja azok szemét is, akik eddig rendszeresen nem akartai: látni és fel fogja kelteni a magyar kisebbség ama vezetésre hivntasfct öleméinek felelősségérzetét, akik eddig passziv magatartásukkal lehetővé tették a történteket. /Folytatása következik./