Bizalmas Értesítések 1923. június-szeptember
1923-06-16 [1461]
§/-/ Pr ág a, június 15./Jíag/ar Távirati Iroda*/ A lapok jelentés © szerint .a legutóbbi f lvidéki kémkedési affér néhány szerepléjét a kassai haóqsztálybirésfgl-él a besateresebányai .ügyészség fogházába szállítottak át. Köztük vannak Pzabaffos Ákos magyar hadnagy, Polnisoh magyar százados és Muliczky István be szte rczebán yai* kor esz tény s zo cialista pár tvez ér, § /-/ P r á ga » június 15. /Magyar Távirati Iroda,/ A Trlbuna •» A magyar probléma M clmü vezércikkében ezeket Írja: A középeurópai érdek kérő esek előterében eziúősz érint a magyar kérúés áll. *Ba a középeurópai ország, amely földrajzi helyzeténél fogva főleg a tenger felöl van el zárva , velünk a legtöbb rokonvónást mutatja fel f és számunkra nemcsak a politikai kéruések halmazát jelenti, amely abból áll* hogy a történelmi igazságosság folytán megszabadíthattak fajunknak egyik testvéré gát és hogy magyarul beszélő állampolgárok is ^jutottak hatalmúnk alá* hanem a magyar kérdés számunkra abból a szempontból is fontos,,hogy Középeurópa gazdasági talpraéliltásónak integráns részét alkotja. Épen ezért a magvar csehszlovák viszony kérdését nem lehet elintézni azzal a felfuvalkodott gesztussal* amellyel rámutatunk arra, hogy nekünk mint a győzelmi blokk egyik tagjának jogunk van diktálni és Magyarországnak mint legyőzjtfött államnak kötelessége enge ö elme ska óni. Az-Így meglazdett politika tiszavirágéletü lenne. Nem lehet tagadni* hogy a magyar államférfiaknakffiffiíX. van érzékült a nagyobb szabású politika iránt. Tekintet nélkül arra, hogy Magyrország kozépeurőpai állam* a magya politikusok a középeurépan kérdést saját kozépeurőpai szómé szédaik keresztülugr sóval ak arták megoldani. Tehát nem a kisantant ellenállása következtében bukott meg Bethlenek akciója, hanem az egész akad ónak ama jellege miatt, hogy egyáltalában nem voltak tekintettel az adott valóságokra,Ennek ellenére nagy hiba volna *az is* ha most már tétlenségben ringatod znánk azzal az érvelés, sel, hogy Bethlen akciója nem végződött sikerrel és ha ezt azzal okolnék meg. hogy Bethlen sem a kölcsön, sem a zálogjog felfüggesztése t erén nem ért el sikereket. Bethlen kudarca bizonyos mértékig siker volt. Siker volt, mert általa a magyar kérdés szélesebb fórum elé került. Csehó szlovák Iának konkrét követelésekkel kell dolgozni , ugy amint az osztrák esetben történt. Gsákis Így lehetséges megakadályozni azt, ho^» a helytelenül informált idegen hatalmak ttj hipotézisekkel álljanak ele. Ezért mondhatjuk: Magyarország abban a pilla 'atbao. a kozépeurőpai államok sorába léphet ^ mihelyt tényleges bizony itékok^t szolgáltat arra* hogy a kozépeurőpai rproblémát komolyan fogja fel, szóval* hogy lemond Szent István ezeréves országának integritására irányuló ábrándjairól. Gazdaságilag pedig akkor lehet megegyezni Magyaror s zággal * ha Magyarország mindenekelőtt saját gazdasági életáthozza rendbe és nem folytat olyan polit lkát, amellyel azt tönkreteszi és amellyel kimerítene minden hl tel %. bizonyos passziv intézmények hiábavaló szanálására. Ez az a két főelv* amelyben fordulatnak kell történnie magákkor is, ha ez a fordulat esak külső nyomásra következik be és ha első pillantásra ugylátszik» hogy mindez Magyaror s-zág be Is 6 ügye* Ami G-ratz SusztáV'dr, fejtegetéseit illeti, az úgynevezett magyarócseh kiegyezésről erre vonatkozólag mindenekelőtt megjegyezzük, hogy a cseh politika négy éven keresztül tédekézni volt kénytelen a nyugtalanító magyar aktivit• ssal sz emben ugy polit ikai ,mint gazdasági téren. Ami padig a cseh-magyar kiegyezésnek az 1867* évi kiegyezéssel való Összehasonlítását illeti, elég rámutatnunk arra, hogy az osztrákmagyar kiegyezés nem volt két független és önálló állam viszonyának sabáiyozáaa* hanem kölcsönös megegyezés arra, hogy a lajtántuli németek^ és a lajtáninneni magyarok kölcsönösen nem avatkozna* bele ama törekvésbe, hogy kedvük szerint elnyomják a hatalmuk alatt lévő nemzetiségeket. Ilyen megegyezés közöttünk nem lehet. Mi nem hagyhatjuk cserben a Magyarországon élo négyszázezer tótot, viszont nem akarjuk elnemzetletleniteni a nálunk lévő magyarokat. A mi kiegyezésünk teliét nem történhet meg gazdasági vagy politikai önzés szempontjából, hanem egész Középeurópa javára, Epen ebben van a különbség az eddigi magyar és az eddigi c^ehoszlovák politika között* Amely pillanatban a magyar politika az uj Középaurópa követelményeihez és szükségleteihez fo g 'alkalmazkodni, q a magyar-cseh közlekedés lőhető lesz és végeredményben akkor már nem is le sz szükség s era mi k le gy en 1 it és re .
