Bethlen Almanac 2000 (Ligonier)
Tóparti Egyházmegye - Lakeside Classis
Örül szívem, s vigad lelkem, ahogy gondolatban felidézem az elmúlt esztendő eseményeit, melyek mind Isten köztünk végzett munkájáról szólanak, s megjelenítik gyülekezetünk életét és egyháztagjaink odaadó, áldozatos munkáját, melyet Walton Hillsben élő Első Magyar Református Egyházunkért végeztek. Szívből jövő köszönetét mondok társaimnak a gyülekezet vezetésében: Ed Szabónak és Hunyadi Istvánnak, az angol és magyar rész főgondnokainak, a Presbitériumnak és a Kabinetnek, a sok bizottsági tagnak, a szorgalmasan munkálkodó Csigakömek, a Lorántffy Körnek és a Women’s Guildnek, akik példaadó önzetlenséggel és fáradhatatlanul mindent megtettek azért, hogy Isten adta képességeiket, idejüket, energiájukat és anyagi javaikat mind-mind Isten dicsőségére és Első Magyar Református Egyházunk javára fordítsák! Isten iránti hálaadással mondok köszönetét munkatársaimnak: Judith Bluhm orgonistának, Cindy Smith hittan-vezetőnek, Barbara Rayer pénztárosnak és Susan Jacob titkárnőnek, akik mindenben a legnagyobb segítségemre voltak, tehetségüknek legjavát nyújtva a gyülekezet szolgálatában. És köszönetét mondok minden egyháztagunknak és támogatónknak, akik meghallották Isten hívó szavát egyházunkban, s válaszoltak arra imádsággal, munkával és jókedvvel tett adományokkal — az ő elkötelezettségüket tükrözi egyházi életünk. Örömmel kezdem meg a negyedik esztendőt gyülekezetünk pásztorlásában. Ez évi lelkészi jelentésemben szeretném megosztani mindnyájatokkal azokat a célokat, amelyeket hiszem, hogy onnan felülről kaptam úgy, hogy imádságos szívvel figyeltem oda beszélgetéseinkre, gondolataitokra, a magam életére és tapasztalataira gyülekezetünk nagy családjában. Az elmúlt esztendőben éppúgy, mint az elkövetkező években az alábbiakat kívánom elérni Isten segítségével és gyülekezetünk és a Bethlen Almanach olvasóinak imádságos támogatásával. Szeretném: 1. tovább folytatni a családlátogatásokat: igen nagy ennek a jelentősége, mégis lassan megy, részben mivel az időből sosincs elég, s részben, mivel egyháztagjaink szégyenlősek, nincsenek hozzászokva a rendszeres lelkipásztori látogatáshoz. Én az óhazai szabályt szeretném követni: évente minden családot legalább egyszer meg kell látogatni! 66
