Bethlen Évkönyv, 1991-1992 (Ligonier)
Dr. Medyesy László: A Második Magyar Református Világtalálkozó és a Református ökumené
Nem véletlen az tehát, hogy a szabadság szinte legelső esztendejében, már a világgyűlés azonnali összehívására vállalkozott a magyarországi Anyaegyház belső vívódásai, anyagi és szervezési nehézségei ellenére. A szervező bizottság 1990 áprilisában találkozott Berekfürdőn, hogy a rendkívüli sok részlettel járó világtalálkozó lebonyolítását megbeszélje. Jó emlékeznünk arra, hogy ötven esztendő óta, amikor az első világgyűlés lezajlott, ilyen nagyszabású magyar református rendezvényre nem kerülhetett sor. így a szervezés buktatókkal, ismeretlen problémákkal járó komplikált feladatát olyan újonnan megalakult Református Lelkészegyesület vállalta magára, amelyiknek egy emberöltőn keresztül erre gyakorlati tapasztalata nem volt. Ezért minden köszönetét és elismerést megérdemel, a főleg fiatal lelkészekből álló, lelkes gárda, akik a szervezői forgatókönyvet elkészítették és azt a gyűlés teljes ideje alatt, a kuliszák mögül minden csúszás nélkül végrehajtották. A szervezés zökkenőmentessége lehetővé tette a lelki elmélyülést, a problémamentes részvételt, növelte az általános jóérzést és hozzájárult ahhoz, hogy felejthetetlen emlék legyen minden ottlévő számára az együtt töltött idő. A berekfürdői gyűlés utáni hónapokban a vendéglátó egyház hihetetlen nagyságú belső változáson ment át. A vezető pozíciókban levők, kivétel nélkül, megméretettek a szabadság demokratikus mérlegén. Ez kétségtelenül nem mehetett zökkenésmentesen, ezért sokan, jómagámat beleértve, aggódtunk azon, hogy az óriási lelki energiát lekötő szabad választások, a demokrácia szabályaihoz nem szokott egyházat elterelhetik a világgyűlés szervezésétől. Félő volt, hogy a világtalálkozó minősége megsínyli majd a szervezés esztendejének zsúfoltságát. Isten különös kegyelmének kell megköszönni azt, hogy nem így történt. Az összegyülteket egy hitelképes, Krisztus népéhez illő módon választott új vezetőség köszöntötte, kifejezve ezzel azt, hogy valóban korszakváltozás történt nemcsak a társadalomban, hanem az egyházon belül is. Nagy szükség volt erre a református ökumenikus nemzetközi seregszemlére, mert két egymásnak ellentmondó korszak összemosódó határán gyűlt egybe új utakat keresni, sorskérdésekről elmélkedni, Isten akaratát kutatni. Jogos büszkeséggel mondhatja a magyar reformátusság, hogy ezzel elsőnek 43
