Bethlen Naptár, 1989 (Ligonier)
Dr. Duray Miklós: Magyar reformátusok Csehszlovákiában
Duray Miklós: MAGYAR REFORMÁTUSOK CSEHSZLOVÁKIÁBAN Anélkül, hogy valótlant állítanék, kijelenthetem: Csehszlovákiában minden egyházat elnyomnak. Ezt a tényt az sem módosítja, hogy ezen belül némely egyház helyzete a többihez képest hátrányosabb. Ez utóbbi megállapítás a református egyházra is vonatkozik, sót leginkább erre az egyházra. Igaz, hogy a második világháború után — például Szlovákiában — a katolikus egyház került viszonylag a leghátrányosabb helyzetbe, mivel a Szlovák Köztársaság fasiszta szellemének legjelentősebb hirdetője néhány katolikus pap volt és az egyház szervezetileg is a kormánypolitikát támogatta. Majd a kommunista rendszer is a katolikus egyházat tekintette legádázabb ellenségének, főleg az egyház hierarchikus szerkezete és az államtól független nemzetközi szervezettsége miatt. Mégis a szlovákiai református egyház lett a legelnyomottabb egyházi szervezet. Leginkább azért, mert híveinek túlnyomó többsége magyar volt és ma is magyar. így a második világháború utáni magyar nyelvhasználati tilalom is a református egyházat sújtotta leginkább. Az 1946-ban Csehországba deportáltak és az 1947-49- ben Magyarországra áttelepítettek jelentős része szintén református volt. Főleg amiatt, mert a magyar falusi lakosság módosabb rétegét kálvinisták alkották. Nem tudni, hogy a legsúlyosabb magyarüldözés korszakában (1945—1949) pontosan milyen veszteség érte az egyházat és híveinek mai létszámára is csak becslések vannak. Eszerint 140—170 ezerre tehető a hívek összlétszáma. Ebből kb. 20 ezer a szlovák anyanyelvű. A református egyháznak Szlovákiában is hagyományos önkormányzata van, azonban felette áll az állami egyházügyi hivatal, mely az egyházak állami irányításának a szerve. Ez az intézmény dönti el, hogy hány teológus tanulhat a prágai Húsz János Teológiai Főiskolán, melyik gyülekezetben teljesíthet szolgálatot a lelkész, ki lehet az egyház püspöke, esperesek és polgári tisztségviselői, mennyi lehet a lelkészi fizetés stb. Ezzel az állam nem csupán az egyházi szervezetet tudja kézben tartani, de külön-külön a lelkészeket is, mert a lelkészek nem csupán az egyházi szervezeten keresztül kerülnek kapcsolatba az állami intézménnyel, hanem közvetlenül is. így az állam az anyaegyházakon keresztül és a lelkészekre gyakorolt nyomás által is befolyásolhatja az egyházat. Ez a befolyás a protestáns egyházakban eredményesebb leket, mivel lelkipásztorai többnyire
