Bethlen Naptár, 1989 (Ligonier)

Dr. Duray Miklós: Magyar reformátusok Csehszlovákiában

családfenntartók és az állam ezt a helyzetet viszonylag eredményesen használja ki a manipulálásukra.

Az egyház legnagyobb gondja a lelkészutánpótlás. A csehszlovák állam nem engedélyezi, hogy Magyarországon képezzék a magyar református lelkészeket, a prágai teológiai főiskolán pedig nem folyik teljesszerkezetű magyar lelkészképzés. Az idegen cseh környezet sincs jó hatással a fiatal lelkészgenerációra. Főleg a családalapításban jelent ez hátrányt. Az utánpótlás további kerékkötője a szolgálati időben jelentkező súlyos anyagi gondok. 1949-től 1983-ig a lelkészi kezdőfizetés 700 Kcs volt (kb. 20 kg sertéscomb ára). 1984-től ezt 1000 Kcs-ra emelték (kb. 15kg sertéscomb ára, mert közben felemelték a hús árát is). Egy lelkész havi fizetése nem haladhatja meg az 1400 Kcs szintet (ez kb. 47 US dollár 1988-as árfolyamon). A svájci evangélikus egyházak segélyszolgálatának (HEKS) lelkészenként évi 50—100 dolláros támogatása sem enyhíthet ezeken az anyagi gondokon. Ráadásul a segély kiadásának az engedélyezése az államtól függ. 1985-ben csaknem az egész segélyt lefoglalták a Keresztyén Békekonferencia céljaira. 1986-ban és 87-ben pedig nem kapott engedélyt az egyház a segély kiosztására azzal a megokolással, hogy erre nincsenek rászorulva a lelkészek. Az egyház gyakorlatilag védtelen az állami beavatkozással szemben. Helyzetét tovább rontja a magyar kisebbségre nehezedő többszintű elnyomás. Emiatt az egyház belső ereje gyengülőben van és emiatt az egyházi életben a bomlás jelei is mutatkoznak.

Ennek ellenére az egyházban a magyar hívek otthonra találnak. Ezzel ellentétben a katolikus egyházban a magyar hívők helyzete sokkal kiszolgáltatottabb — főleg azóta, hogy előtérbe került a nemzeti nyelv használata. Az egyház szervezetten szlovákositja el a plébániákat (az elmúlt 15 évben évente átlagban csak 3 magyar teológust szenteltek pappá) és nyomon követhető az egyházon belül a szlovák sovinizmus is.

A magyar evangélikusok helyzete a legsanyarúbb. Az evangélikus egyház magyar közösségei teljes megszűnésre vannak ítélve, mert egyáltalán nem képeznek magyar evangélikus papokat és a politikai hatalmat buzgón kiszolgáló szlovákiai generális püspök kijelentése szerint az egyháznak nem érdeke, hogy fennmaradjanak a magyar hívek közösségei.-Tény viszont, hogy általában a magyar kisebbség kapcsolata az egyházakkal lazább, mint a szlovákoké. Oka — részben — az egyházakban létező magyarellenesség, amely elriasztja a magyar híveket. De a kisebbség helyzetéből is fakad: a nemzeti és vallási elnyomás egyszerre túl nagy teher, ezért van aki a magyarságát, van aki a vallását, de sokuk mindkettőt feladja.

71