Bethlen Naptár, 1989 (Ligonier)
Dr. Havadtőy Sándor: Az erdélyi helyzet
az aradi tárgyaláson, ez év augusztusában, leszerelte. Gorbacsovra sem hallgat, mert tudja, hogy a jelenlegi nemzetközi légkörben az oroszok nem engedhetik meg maguknak Románia lerohanását. Sőt, mi több, egyhangban a kelet-német és cseh államfőkkel, egyenesen Gorbacsov megbuktatására törekszik. Oroszország a romániai eseményeket mély aggodalommal, de ezidáig tehetetlenül szemlélte. Az örmény, észt, lett és litván tüntetése!: után a nemzetiségi kérdés olyan kényessé vált, hogy nem tartják ildomosnak azt az erdélyi magyarság kedvéért tovább hevíteni. Egyre több menekült érkezik határaikra Romániából, közöttük magyarok, rutének, románok. Az orosz hatóságok azonban az Oroszország és Románia között fennálló egyezmény értelmében, a menekülteket 24 órán belül visszatoloncolják. Ennek ellenére egyeseknek sikerült eltűnni nagy Oroszországban. Dubka György, a „Kárpáti Kiadó” szerkesztője és Horváth Sándor, a „Kárpáti Igaz Szó” munkatársa, megerősítették egy budapesti sajtókonferencián azt a hírt, hogy az orosz hatóságok 14 erdélyi magyar hollétét keresik. A szerbek is aggodalommal követik a romániai eseményeket. A „Vecemeje Novost” című lap július 24-én éles támadást intézett Ceausescu ellen 50.000 szerb és 10.000 más jugoszláviai nemzeti csoport elnyomása miatt. Szemére vetette azt is, hogy szerbek nem lehetnek parlamenti képviselők, városi és községi vezetők. Magyarország, hosszú évek hallgatása után, végre hivatalosan is szót emelt az erdélyi magyarság érdekében. Engedélyezte a budapesti tüntetést a román követség előtt, amelyen mintegy 100.000 ember vett részt. Grósz Károly, amerikai útja alkalmával, beismerte, hogy a magyar kormány elmulasztotta az erdélyi magyarság védelmét. Ez a mulasztás nagy mértékben járult ahhoz, hogy a helyzet így elmérgesedjen. Ezt próbálja most behozni, de úgy, hogy nem kívánja igénybe venni a nyugati magyarok támogatását, akik eddig az erdélyi ügyet egymaguk hordozták. Grósz, az erdélyi fejleményeket, mint tradicionális kommunista, nem a magyar nemzeti egység és felelősség szemszögéből nézi. Az ő számára az erdélyi elnyomás, iskolák és egyetemek bezárása, általános romániai jelenség, ami románokat, németeket, szerbeket és magyarokat is egyaránt érint. A felszabadítás munkája valamennyiünk érdeke, de nem kizárólag magyar érdek. Kategórikusan kijelentette, hogy katonai műveletről szó sem lehet. A hadsereget nem fogja mozgósítani az erdélyi magyarok érdekében. Egyes utalások arra engednek következtetni, hogy amerikai tárgyalásai alkalmával szót emelt a román vámkedvezmény visszaállítása érdekében. Ezek után nem csodálkozhatunk, hogy augusztusban Aradon olyan gyászosan 67
