Bethlen Naptár, 1989 (Ligonier)

Dr. Havadtőy Sándor: Az erdélyi helyzet

képviselte a magyarság legfőbb ügyét. Naívsógáért még a pesti pártvezetőség is súlyosan elmarasztalta. Magyarországon az erdélyi menekültek számát 50.000-re becsülik. Eddig a kormány 8000 embernek adott letelepedési jogot. A menekültek gondozásával az állam az egyházakat bízta meg, amit azok példás hozzáértéssel és szeretettel végeznek. A külföldi egyházak és egyesületek, közöttük az amerikai ma­gyar egyházak és egyesületek is, szépösszegű segélyt folyósí­tanak erre a munkára. Grósz Károly érdeklődése a gazdasági reformra irányul, amit ő a pártapparátus átmentésével együtt próbál véghezvinni. Tőle az erdélyi kérdésben nem sok kiállást várhatunk. Elmulasztotta azt is, hogy az erdélyi helyzetet az Egyesült Nemzetek szövetsége elé vigye, pedig a világsajtó olyan egyhangúlag nyilatkozott ebben a kérdésben Románia ellen, hogy a nemzetközi fórum előtt biztos győzelemre számít­hattunk volna. Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma, miután egy évtizeden keresztül védte Ceausescu politikáját, végre beismerte tévedését és irányt változtatott. Rozanne L. Ridgeway, külügyi államtitkár, ez év augusztus 5-én nyilatkozott a kongresszus külügyi bizottsága előtt a romániai helyzetről. Elmondotta, hogy Románia elfordul mindazoktól a kérdésektől, amikről az amerikaiakkal évek óta tárgyaltak. „Nemzetiségi kérdés szá­munkra nem létezik — mondotta az államtitkár —, és az emberi jogok ügye nem csak kétségbeejtő, hanem felháborító. ” Az amerikai kormány most világosan látja, hogy a „vidéki sziszté­ma” ügye a magyar kérdés körül forog. Hivatkozik a románok előtt az emberi jogokra, a Helsinki Egyezményre, sőt hangosan szót emel, de csak szólni tud, más ütőkártyája nincsen. Kor­mánykörökben úgy vélik, hogy a helyzet még rosszabb lesz, mert Románia irracionális és elérhetetlen. Ceausescu szeretné az amerikaiak előtt azt a benyomást kelteni, hogy mindez a vámkedvezmény felfüggesztése miatt van. Románia az egyetlen kommunista állam, mely szemére veti az amerikaiaknak, hogy az emberi jogok iránti érdeklődése a külpolitikai kapcsolatukat sérti. Olyan hang ez, mondotta Ridgeway államtitkár, amit már több mint két és fél év óta nem lehet Keletről hallani, csak Romániából. Végre világos a külügyminisztérium előtt is, hogy Ceausescu politikája egy kimondottan „sovén nacionalista” vonal, amely kívül esik a Kelet—Nyugat problémáin. Úgy az amerikai Szenátus, mint a Képviselőház határozatot hozott, melyben súlyosan elítélik Romániát a falurombolás miatt. A Helsinki Konferencia amerikai képviselője, Warren Zimmerman követ, szóvátette Bécsben 7000 falu megsemmisí­tését, mint ami elsősorban a magyar nemzeti kisebbséget érinti. 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom