Bethlen Naptár, 1989 (Ligonier)
Dr. Havadtőy Sándor: Az erdélyi helyzet
Dr. Havadtőy Sándor: AZ ERDÉLYI HELYZET A román kommunista államfő, Nicolae Ceausescu, 1988. március 3-án tartott beszédében bejelentette, hogy elkezdi Románia „területi átszervezését”. Az átszervezés lényege az új „vidéki szisztéma” felállítása, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a meglévő 13.000 faluból 8000-t leromboltat. A rombolásra ítélt helységek többnyire magyar és német települések. A hivatalos indok a rendszer részéről a falvak elpusztítására az, hogy ezáltal feljavítják a falusi lakosság gazdasági és társadalmi helyzetét, valamint kibővítik a művelésre szánt földterületet. Mindez nyilvánvaló félremagyarázás, mert a blokkházak, ahová a falvak lakósait beterelni kívánják, rendkívül silány minőségűek, a falvak területének pedig a művelési állapotba való áttétele sokkal többe kerül, mint amennyit azok belátható időn belül produkálni tudnának. A lakosság ellátása, amely eddig a háztáji gazdálkodásra volt alapozva, egyenesen katasztrófálissá válhat. Az igazi cél a magyarság beolvasztása a románságba. A falvak évezredes kultúrájának a felszámolása mellett, megsemmisülés vár az egyházakra, azok ősi templomaira, melyek az erdélyi magyarság fellegvárai voltak. Ceausescu úgy véli, hogy az iskoláitól és templomaitól megfosztott nép, a nagy mezőgazdasági kommünökben elveszíti nyelvét és magyar öntudatát. Ezt a gigászi tervet az teszi félelmetessé, hogy Ceausescu már véghezvitt egy hasonló rombolást Bukarest szívében, ami tucatnyi műemlék templom és imaház megsemmisítését jelentette. A romániai falurombolás az egész világon óriási felháborodást keltett. Az erdélyi kérdés Svájcban, Németországban, Hollandiában, Franciaországban, Skóciában állandó beszédtéma. Nem csak a nyugati városokban, de Budapesten is, erőteljesen és bátran tiltakoztak e sátáni terv ellen. E sorok írásakor úgy tűnik, mintha a kimondott falurombolás megtorpant volna a világszerte elhangzott tiltakozás következtében. Ceausescu ezzel szemben elrendelte, hogy a halálra ítélt falvakban ne legyen vonat, vagy autóbusz járat, a lakósok pedig ne kapjanak élelmiszer jegyet és tüzelő anyagot. Ezen az úton próbálja a lakosságot arra kényszeríteni, hogy a nagy téli hidegben és ínségben önmaga adja fel lakóhelyét, és költözzön be a számára felállított mezőgazdasági barakkokba. Ceausescu igyekszik magát a világszerte megnyilvánuló visszhangtól elszigetelni. Az Egyesült Államoktól kapott vámkedvezményt felfüggesztette, hogy ne lehessen a helyzetet az amerikai kongresszus, a sajtó és közvélemény előtt feltárni. Grósz, magyar miniszterelnököt és kommunista pártfőtitkárt 66
