Bethlen Naptár, 1989 (Ligonier)
Dr. Vatai László: Az evangéliumi szabadság
igehirdetés nem propaganda, nem előadás, nem művészi mutatvány, hanem emberi szavakon keresztül az Isten beszéde. Földi életünk igaz megvalósításáról szól, s az örökkévalóság távlatát és erőit jelenti számunkra. Az elsőt így körvonalazza: „Jézus egy nagy harcnak a vezére, ahol a hadicél: az emberi méltóság megőrzése, az istenkép feltündöklése, a személyiség örök jogainak kivívása, az igazi testvériség, az igazi szocializmus, az igazi demokrácia, egyszóval: az Isten országa. ” Másfelől, a megújulás és elavulás képeiben szemlélteti az örökkévalóságot. Mindennek állandóan meg kell újulnia, amíg egyszer eljön a Vég. Mi ez a megfoghatatlan kibontakozás? „Nem lehet más, csak 6 maga. ő maga, úgy, amint megjelenik és munkálkodik a Jézus Krisztusban. Ez az ősi, az abszolút régi, ez az örök, mert a világteremtés alapeszméje, a lét célja és értelme... Helyre kell állítani a világot erre a régire. ” Nem az emberi történelem beteljesedéséről beszél, valami radikálisan új jelenik meg a történelmi korszakok és fogalmak helyett: Isten lesz minden mindenekben. Ravasznak ez a végső mondanivalója a materializmusra épült korban. Bizonyságtétel és útmutatás mindenki számára. Négy és fél évig folyamatosan prédikált a Kálvin téren, hitben és cselekedetekben megvallotta a keresztyénséget, s másokat is erre inspirált a magyar történelem legsötétebb időszakában. Ez a négy és fél év volt a Rákosi terror mélypontja, ó tisztán szólta az Igét: szétboncolta a lázadó és elesett embert, s mutatta a krisztusi utat. Nemcsak a hívőket világította át Krisztus fényében, a hitetleneket ugyanúgy. A legtöbb nyomorúság alapja a gőg. Először a hatalmi és intellektuális természetű, mind a kettő divatos ideológián alapszik; de a vallásos gőg se bocsánatosabb. Ellentéte nem a meghunyászkodás, hanem a krisztusi alázat. „Az embernek Fia nem azért jött, hogy uralkodjék, hanem, hogy szolgáljon és életét adja váltságul sokakért... Az elhagyottak, a megalázottak, a hátratettek, a megvetettek, a kiuzsorázottak pártjára állott, azt mondotta, amit velük tesztek, velem teszitek, amivel őket bántjátok, engem sebeztek meg.” — Mondanivalóját néha kézzelfoghatóan kapcsolja az adott történelmi helyzethez, például Jeremiás próféta esetében. Mikor összeomlott az állam, és rabságba viszik a népet, ő akkor vesz földet Izráelben. „Jeremiás ezzel a prófétai cselekedettel megvallotta azt a hitét, hogy az ember teljesítse a maga kötelességét s a holnapot, a világ sorsát bízza Istenre. ” Reménységet prédikált a legsötétebb terror közepén. Nemcsak az egyének életével foglalkozik igehirdetésében, az egyház feladataival kapcsolatban is eligazít. Sokéin a múltja miatt hagyták ott az egyházat, mások félelemből. Ravasz mindkét esetben tiszta vizet önt a pohárba. Bűnnek nyilvánítja az 105