Bethlen Naptár, 1989 (Ligonier)
Dr. Vatai László: Az evangéliumi szabadság
fölényét a természet felett, a lélek elsőbbségét a testtel szemben; a gondolatot többnek tartjuk, mint az anyagot, s hirdetjük, hogy az új világ felépítése csak a legnemesebb munkaerkölcs alapján lehetséges." Továbbá: „Kívánjuk, hogy a közéletben uralkodó hazugságok kipusztuljanak; ne mondják demokráciának, ha valami diktatúra, szabadságnak, ha valami szolgaság, nemzeti egységnek, ha valami atomizálás, igazságszolgáltatásnak, ha valami bosszúállás s ne dicsérjék haladásnak, ha valami visszaesés.” ☆ ☆ ☆ Ravasz László elsőrenden igehirdető volt, ugyanakkor egyházkormányzó is: félreérthetetlenül végezte Istentől rendelt prófétai tisztét. A rendkívül bizonytalan helyzetben minél hamarabb tisztázni akarta az egyház és az álltun viszonyát; minden elhanyagolt tényező csak káros lehet a kettő kapcsolatában. Végleges rendezést akart a demokratikus kísérletnek népi demokráciába, nyílt kommunista diktatúrába való átfordulása előtt. Rákosiék viszont ezt nem akarták, ezért is kellett Ravasznak mennie a pozíciójából. Mind az állam számára, mind befelé tisztázni kellett az egyház lényegét. Első tétele: az egyház nem társadalmi képződmény, hanem Isten műve; ténykedését senki sem formálhatja az uralmon levő hatalom érdekei szerint. Ugyanakkor, kétoldalú jelenség: „Teológiai szempontból az ecclesia a kihívottak, összegyűjtöttek, választottaknak a társasága, a Krisztus fősége alatt. ” Csak a hit számára tárgyiasult szellemi valóság, csak az Istennek tartozik engedelmességgel, ha vallásellenessé válik a világi hatalom. Állambölcseleti szempontból viszont világnézeti társaság, működését az állam törvényei illesztik be a hasonló csoportok közé. A református egyház azonban hangsúlyozta, hogy közjogi alakulatát is csak az Isten igéje határozhatja meg, másképp az állam eszközévé válna. Igénye a hatalommal szemben, hogy biztosítsa szabad tevékenységét. ő viszont Istenben gyökerező erkölcsi erővel telíti tagjainak, az állam polgárai egy részének életét és tetteit, s erős etikai befolyást gyakorol a társadalom egészére. Feladatát csak teljes függetlenségben viheti végbe; a tökéletes megoldás tehát: szabad egyház szabad államban. Ravasz előre látta a fejleményeket, ezért próbálta elválasztani az egyházat az államtól, a kommunisták viszont függőségben akarták tartani, csak így tehették a nép felé s az egész világ számára is propaganda eszközzé. Ezért adták könnyen az államsegélyt, szinte rátukmálták a vezetőségre. Sajnos, Ravasznak mennie kellett, az egyházat pedig befogták világpropagandájukba. Önmagában véve viszont az egyház vagy a gyülekezetekben él vagy sehol. Nincs egyedülálló, elvi keresztyénség. Egyházias 99
