Bethlen Naptár, 1987 (Ligonier)

Nt. Tőkés István: Én és ti (Erdélyi Szemmel és Füllel)

1987

149

mennyi tényezőjével és a hétköznapok minden velejárójával együtt), nehogy a Krisztustól idegen elvilágiasodás útvesztőjébe tévedjen. Az egész földkerekség keresztyénségére nézve eszméltető és figyelmeztető a szóban forgó feszültség. Minden bizonnyal az eddigieknél élesebben és helyesebben kell elkülöníteni az “adiajórákat" (étel, ital, irodalom, művészet, régi és új szokások stb.) a hitvallás cselekedeteitől. Az előbbiekben — s idetartozik a művelődés egésze — irányadó a szabadsággal járó változatosság, míg az utóbbiaknál az evangéliumból következő egység és tartalmi kötöttség. Mindkét oldalra vonatkozik a szabad állam szabad egyházában az apostoli intés: “A hitben erőtelent fogadjátok be, nem ítélgetvén vélekedéseit” (Róm. 14:1). Senki sem vetheti meg, s még kevésbé üldözheti a másikat, s annál is kevésbé szólhat bele hasonló kérdésekbe az állam vagy annak valamely szerve (pártok, intézmények stb.).

Mindent együvé foglalva állítható, hogy az egyház nem zárkózik el a művelődéstől, s a művelődés képviselői (akadémikusok, tanítók, nevelők, katonák, írók stb.) nem különülnek el az egyháztól. Sajátos egyház-társadalmi kép, amely minden bizonnyal példamutatóan legközelebb áll a “világ” számára örömüzenetet hirdető egyházhoz a magyarságtudat szempontjából is.

7.

Az általános ekléziológiai képlet keretében úgyszólva megszámlálhatatlanok a külföldi szem és fül számára az újszerű jelenségek. Csupán példaként említhető a népegyház és az önkéntesség alapjára helyezkedő eklézsiák sok változatú egymásmellettisége, a temetési és esketési szokások változatossága, a gyermekek tanításánál észlelhető különbözőségek, sok gyülekezet kétnyelvűsége, a pompásan ellátott és a teljes zajtalanságot szőnyegekkel biztosító templomok, a gyülekezeti termek és más helyiségek (külön-külön a kicsinyek és a nagyobb gyermekek számára), az adminisztrálást megkönnyítő eszközök (írógépek, sokszorosítók, fénymásolók, számológépek, komputerek stb.), ragyogó és vonzó templomkertek, egyházközösségi autóparkolók, nagyszámú építő irodalom stb. Mindezek között legmeggondolkoztatóbb az erdélyi fül számára sok gyülekezet kétnyelvűsége. Angolul és magyarul prédikálnak a templomokban, ugyanúgy oktatják a gyermekeket, hasonlóan érintkeznek a családban és a társadalomban. A “magyar” identitást nem zárja ki a kettősség. Jól megférnek egymás mellett a magyar nyelvű gyülekezetek és a kétnyelvűek, akárcsak a temetői elhan-