Bethlen Naptár, 1987 (Ligonier)
Nt. Bárczay Gyula: Megújulás - megdermedés - megmozdulás (A magyarországi Református Egyház harminc éve)
1987 131 érintkezésben a nyelven keresztül, tudatosan vagy akaratlanul, emberi magatartásunk is megnyilvánul. Az, hogy partnernek tekintjük-e őket, egyenrangú félnek, vagy csak eszköznek, vagy éppen kiszolgálandó hatalomnak" (Berecz János, Üj Tükör, 1986. 3.16.). — Az egyházi sajtó tele van a püspökök, főleg az elnöklő püspök tanításaival, véleményével, kijelentéseivel. Jóformán minden felmerülő kérdésben idézik a püspökök álláspontját vagy szavát, éspedig végső és megkérdőjelezhetetlen érvként. A püspöki szó teljhatalommal bír. Nem olvastam az egyházi sajtóban olyan írást, amely arra engedne következtetni, hogy a püspöki tanítástól eltérő vagy vele ellentétes nézet kifejezésre juthatna. Kritikus megjegyzéseknek vagy a vele való vitának még rejtett nyomait sem lehet felfedezni. Arról sem hallottam, hogy valaki a nyilvánosság előtt legalább szóban vitába szállna a püspöki igazsággal. Nagyszerűen illusztrálja ezt a helyzetet Kálmán Szabolcs leírása a Doktorok Kollégiumának üléséről: „Mint vendég, részt vettem Debrecenben a Doktorok Kollégiumának ülésein. Sok bíztató gondolat is megfogalmazódott ott, mégis vizuálisan talán örökre bennem marad a kép, ahogy a 'szegény' négy püspöknek az elnöki emelvényen, végig kellett ülnie az összes előadást. A nagy tudású, több nyelven folyékonyan beszélő, de már gyenge egészségű elnöklő püspök, minden előadáshoz lassan, vontatottan, a végső szót kimondó határozottsággal hozzászólt, és ezzel eleve elfojtott minden másirányú gondolkozást, vagy megnyilvánulást." (i.m. 6. o.). Kiemelem: a püspöki véleménynyilvánítás után vita már nem lehetséges, a püspöki szó a fellebezhetetlen végső igazságot állapítja meg. — Az évenként megjelenő Képes Kálvin Kalendárium olyan, mint az egyház kirakatablaka. Mit látunk benne? Mindenekelőtt püspököket. A közölt képanyag a személyi kultusznak olyan rikítóan sértő megnyilvánulása, hogy érdemes vele bővebben foglalkozni. Ha belelapozunk a Kalendárium utolsó három évfolyamába, rögtön a naptári részt követő oldalakon sorozatban 1984-ben 10, 85 és 86-ban 8—8 fénykép az elnöklő püspököt mutatja. A rangsorban második püspökről 8 képet látunk évente s a megmaradó két püspökről aztán már csak 5—5—4 kép található. De ez még nem minden. Az 1986-os Kalendárium összesen 20 képet hoz az elnöklő püspökről, aki ezeken fogad, megjelenik, köszönt, beiktat, megbeszélést folytat, megtekint, vagy egyszerűen ünnepségen vesz részt. Ha a számos konfirmandus-csoportképet leszámítjuk, akkor összesen 40 püspök nélküli képet találunk az egyház életéről, főleg templomokról és különböző gyülekezeti csoportokról. Az arány: 32 a püspököket és 40 az egyház életét ábrázoló kép. Miből áll az egyház? Ügy tűnik, majdnem felében csak püspökökből. De még ezek között is aránytalanul van elosztva a látható kiemelt tekintély: az elnöklő püspököt mutató 20 képpel szemben a többi három összesen
