Bethlen Naptár, 1986 (Ligonier)
Kálmán Szabolcs: Kígyó okosan, galamb szelíden
1986 91 ségének perspektívájában gondolkozott. Változást csak lassan tűrt el, ha a portáján rend volt, elégedett volt. A régi lelkészutánpótlás is nagyrészt faluról történt. A teológiák a falusi fiatalokat elsősorban falusi lelkészeknek képezték ki. Ma ezen a téren is óriási a változás. A teológusok zömében városról jönnek, már Debrecen is kicsi nekik, szívesebben mennek a budapesti teológiára. A többség nem akar falusi lelkész lenni. A falusi egyházak elnéptelenednek, szórvány-egyházakká válnak, és sok helyen lelkészhiánnyal küszködnek. Ugyanakkor egyházilag még alig tudnak a városi lakosság lelkűidéhez közel kerülni. A városi lelkészek elsősorban az intelligenciához szólnak. Kevés az olyan lelkész, aki a városi munkásság, vagy a faluról feljött városivá vedlett lakosság nyelvén beszélne, velük eggyé válna. Pedig az egyház jövője itt fog eldőlni és nem falun. III. A MARXISTA RENDSZER MIATT ELŐÁLLT VAGY KIÉLEZETT PROBLÉMÁK Az eddigiekben szinte “védeni” igyekeztem a marxista rendszert, hangsúlyozva, hogy a problémák eredete a múltba nyúlik vissza vagy világjelenségek. Vannak persze bőven olyan jelenségek is, amelyeknél a marxista rendszer politikája és felelőssége döntő módon befolyásolja az egyházak életét. 1. A diakóniai munka, a “szolgáló egyház” lehetőségei Kontroverziális kérdéshez érkeztünk, mert egyrészt csak a legnagyobb elismerés illeti azt az áldozatos és példamutató munkát, amelyet a Magyarországi Református Egyház a szeretetszolgálat terén végez. Ugyan mi lehetne biblikusabb, egyházhoz méltóbb, mint a szolgáló egyház, amely gondoskodik az árvákról, fogyatékosokról és az öregekről? Az általam meglátogatott szeretet-intézményeknél példamutató rend és tisztaság volt, és megható volt az a szeretet és gondoskodás, amelylyel az ápoltakat körülvették. Valójában Isten igéjének naponkénti hősies megélését tapasztaljuk az intézetekben. Mi “negatívat” lehet erről a munkáról mondani? A negatív erők és tendenciák gyakran a pozitív munkaterületeken jelentkeznek. Magyarországon a szeretetmunka is csak állami engedéllyel és megkötöttségekkel folyhat. Az állam “megengedi”, hogy legyen egy egyházi árvaház, ahol 4 éves korig nevelhetik a gyerekeket. Négy éves kortól az állam visszaveszi őket, nehogy a vallásos nevelés hatással legyen rájuk. Az egyház gondoskodhat több száz olyan szellemi és testi fogyaté-
