Bethlen Naptár, 1986 (Ligonier)
Kálmán Szabolcs: Kígyó okosan, galamb szelíden
90 BETHLEN NAPTÁR vagy csak a legritkábban jár templomba, és így a legminimálisabb hitbeli ismeretekkel és élményekkel sem rendelkezik. Ez az egyházaktól való eltávolodási folyamat már évtizedek óta tart, így az 50 éven aluli nemzedéket nagyrészt érintette. Egész nemzedékek nőttek fel egyházi hatás nélkül. Ma már nemcsak elsősorban az ifjúság vallástalan, hanem sok esetben a szülők, sőt a nagyszülők is. Az itt elmondottak eléggé nyilvánvalóak, mégis ritkán esik szó róluk. Az egyházak struccpolitikus módjára ma is a régi statisztika számaiban gondolkoznak. Szinte minden lelkész a hívek számát az egész település számarányában fejezte ki. Szinte minden egyházközség ezrekben jelöli meg hívei számát, holott a templomlátogatók esetleg százat sem tesznek ki, még a nagy ünnepeken is jó, ha vannak két- vagy háromszázan. A Magyarországi Református Egyház még mindig két vagy két és fél millió reformátusban gondolkozik, a valóságban talán negyed millió sincs. Ma Magyarországon a legnagyobb vallás a sehova nem tartozás, a közömbösség. A közel 11 millió magyarországi magyarból jó, ha 20% él valamilyen egyházi életet; a lakosság 80%-a senki földje, külmissziós terület. 2. A faluról a városra tevődött át a fősúly Az elvilágiasodás egyik világjelensége a falusi életforma megszűnése és a városi életmód és gondolkozás előretörése. Ez a folyamat sem írható kizárólag a marxizmus számlájára. Ma Magyarországon a nép valószínűleg özönlene a városokba akkor is, ha más politikai és gazdasági rendszerben élne az ország. A kérdés megint csak az, hogy a marxista rendszer befolyásolta-e az egyház alkalmazkodóképességét ehhez a helyzethez? Talán a falu szenvedte el a legerősebb megfélemlítést a marxista országokban. Az erőszakos kolhozosítás, a kulákok elleni hajsza rémképemlékei még ma is élnek. Falura jut el leglassabban az enyhülés vagy a változás szele. A félreállított sztálinisták a falvakban még sokáig megbújhatnak hatalmi pozícióban. A falu kicsi település, mindenki szem előtt van, így a megfélemlítés itt a leghatásosabb. Ennek a megfélemlítésnek épp az a vékony rétegű falusi értelmiség volt az első áldozata, akik az egyházakat védhették volna. így nem csoda, hogy ma falun a legnyilvánvalóbb az egyházaktól való eltávolodás. Ez az eltávolodás nemcsak számbelileg, de lélektanilag is megviseli az egyházat. A Magyarországi Református Egyház alapjában véve falusi mentalitású egyház volt, nagyrészt még ma is az. A maga jól fenntartott kis birtokainak és a falu közös-
