Bethlen Naptár, 1986 (Ligonier)
Kálmán Szabolcs: Kígyó okosan, galamb szelíden
1986 89 II. A MODERN KOR NÉHÁNY PROBLÉMÁJÁNAK KIÉLEZŐDÉSE Van néhány olyan világjelenség, amelyek a hagyományos egyházi életet gyengítik. Ezek a jelenségek nemcsak a marxista országokban találhatók, de ott tudatosabban felhasználják ezeket az egyházak gyengítésére. Lássunk két ilyen problémát. 1. Az elvilágiasodás (szekularizáció) hatása az egyházakra Egy több évszázados folyamat felgyorsulását és talán csúcspontját figyelhetjük meg az elvilágiasodás mai állapotában. Ez világjelenség. Keleten és Nyugaton egyaránt csökken az egyházak hatalma, befolyása, vonzásköre. Világszerte csökken a templomlátogatók száma, csökken a vallásos szellemben nevelt ifjúság száma. Sőt, még az egyházi életben résztvevők között is bizonyos eltávolodás figyelhető meg az egyházakban használt “kegyes” nyelvhasználattól, a Biblia tradicionális értelmezésétől, a hagyományos erkölcsi értékektől, a felekezeti igazságok hangsúlyozásától, hogy csak néhány témakört említsek. Megváltozott a modern ember életmódja: más a munkához való viszonya, más az időbeosztása, más az emberek közötti érintkezések módja. így nyugodtan feltételezhetjük, hogy a magyar egyházi élet számottevő csökkenést mutatna akkor is, ha nem marxista államforma lenne a keret. Az emberek ma már nem születnek “bele” egy vallásba, amelyben felnevelkednek és halálukig megmaradnak. Ma már nincs kötelező hittan, kötelező hétköznap reggeli és vasárnapi istentisztelet vagy mise. így százezrek, sőt milliók elesnek a múltban szokásos és részben rájuk kényszert tett egyházi befolyástól. Ez önmagában nem is baj, sőt evangéliumibb, a teljes vallásszabadság szellemének megfelelőbb így, de persze csak akkor, ha az emberek nincsenek lelki kényszer alatt az egyházzal szemben sem. Ez az a pont, ahol a marxista vallásszabadság megbukik. Mert nem elég megszabadulni az egyházak által alkalmazható nyilvánvaló vagy rejtett kényszerektől, — ez a felszabadulás Nyugaton nagyrészt már megvalósult. Az igazi vallásszabadság az egyházakkal szemben sem engedhet nyilvánvaló vagy rejtett kényszereszközöket. Ahol az ateizmus az államvallás, ott a többi vallások védelemre szorulnak. így csak részben írhatjuk a világszerte megnyilvánuló elvilágiasodás számlájára a magyar egyházak radikális létszámcsökkenését. Szinte mindenütt üresek a templomok, ha a lakosság létszámarányához viszonyítjuk a templombajárást. Ma a magyar lakosságnak jóval több mint fele vagy egyáltalán nem