Bethlen Naptár, 1986 (Ligonier)
Kálmán Szabolcs: Kígyó okosan, galamb szelíden
88 BETHLEN NAPTÁR ott, mégis vizuálisan talán örökre bennem marad a kép, ahogy a “szegény” négy püspöknek az elnöki emelvényen végig kellett ülnie az összes előadást. A nagy tudású, több nyelven folyékonyan beszélő, de már gyenge egészségű elnöklő püspök, minden előadáshoz lassan, vontatottan, a végső szót kimondó határozottsággal hozzászólt, és ezzel eleve elfojtott minden másirányú gondolkozást vagy megnyilvánulást. Külön fejezetet érdemel a püspöki kar és a külföldi résztvevők megkülönböztetett vendégül látása a Doktorok Kollégiumán. Nem éreztem magam külföldi vendégnek, így elvegyültem az “egyszerű” teológiai doktorok és kandidátusok társaságában. A Magyarországi Református Egyház legértékesebb emberei gyűltek itt össze. Úgy látszik, mégsem voltak elég értékesek arra, hogy a püspökökkel és a külföldi vendégekkel informálisan is érintkezzenek. A vendégek számára a szünetekben külön ingyen kávézó állt rendelkezésre, mi “hazaiak” 5 Ft-ért megihattunk egy kávét kint a folyosón. Mi, közönséges halandók, a menza ebédlőjében érkeztünk, de a püspökök és a külföldi vendégek külön a tanári ebédlőben, mintha tisztikaszinó lenne az. Mert ugyebár nagy baj származhat abból, ha a minszki metropolita “ő-főboldogsága” (az elnöklő püspök így szólította őt), vagy valamelyik svájci teológiai professzor leül az asztalhoz egy több nyelven beszélő értelmes magyar lelkésszel és kettőjük között őszinte és ellenőrizhetetlen beszélgetés alakul ki? Többen panaszolták azt is, hogy a püspökök és az egyházi vezetők nem állnak ki eléggé a lelkészek mellett. A legtöbb vitás vagy panaszos kérdésben óvatosságra, az államhoz való alkalmazkodásra, jogaiknak a feladására intik őket. Általános vélemény, hogy a katolikus egyház okosabban áll helyt az adott körülmények között. Az is központosított, de a hatalom egy része külföldön a pápaság kezében van. így alkudozni lehet az állammal. A katolikus egyházi vezetők nemcsak az állam, de a pápaság felügyelete alatt is vannak, onnan is kapnak védelmet, útmutatást. A baptista és más szabad egyházak is előnyösebb helyzetben vannak, mint a reformátusok. Náluk a helyi gyülekezet valóban önálló, és semmiféle felsőbb egyházi megegyezés az állammal nem vonatkozhatik a helyi gyülekezetre. A központosítás hiánya ez eseben előny. Csak a központosított református és evangélikus egyházak vannak abban a kényszerű helyzetben, hogy az egyházi vezetőkkel történt megegyezések alapján a vezetőkön keresztül a helyi gyülekezetek is állami ellenőrzés alá kerültek.
