Bethlen Naptár, 1986 (Ligonier)
Vatai László: Egyházi iskoláink és a magyar nép sorsa
62 BETHLEN NAPTÁR élhessünk. És be fogjuk majd látni, hogy Európa jobban fog becsülni minket sajátos magyarságunkért és kultúránkért, mint amennyire megbecsült ezer esztendei vérhullatásunkért. Met amit megtehettek a magyar hősökkel, hogy sátorban lakó cigánynépnek tartsák őket, azt nem tehetik majd meg a magyar bölcsekkel és magyar tudósokkal”. Széchenyi Istvánra alapozva mondanivalóját, ennél nem fogalmazhat tisztábban senki. Ez a kettős törekvés és kettős eredmény valóban végig kísérte a magyar történelmet. Idegen, magas életforma és törött népi magatartás sose forrt igazán össze, nem vált eggyé ezer év alatt. Az idegenséget (ami sokszor már az egyetlen magyarságnak látszott) mindig támogatta a hivatalos politika, kultúrintézmények ennek a pártján álltak, s a középkorban ennek az eszköze volt a hivatalos egyház. Népi lélek, üldözött régi kultúra csak ezek árnyékában húzódhatott meg szerényen; csoda, hogy megmaradt belőle valami. A csodát elsősorban a magyar nyelv szívós ereje vitte véghez és kultúrát formáló képessége. ***** Ez a folyamat az újkorban felgyorsult mind a két irányban. A középkorban még nem volt mai értelemben vett nemzet, a magyaroknak csak országuk volt, s Duna-völgyi birodalmuk. Csak az újkorban mutatkozott ez a jelenség, amikor három darabra tört szét az ország. Ebben a szörnyű állapotban sose érte el a nyugati nemzet-típus színvonalát; ismét belső és külső ellenségek állták útját a korszerű kibontakozásnak. Úgy látszott, hogy végképp elvesz Magyarország, elpusztul a nép, s így meg se születhet a magyar nemzet. Akkor érte el a csoda a Kárpát-medencét. Erdőtűzként ment végig a lelkeken a reformáció. Magyar nyelven szólt a biblia igéje; a hit és a kegyelem összekötötte az Istent és az embert; értelmet adott az egyénnek, s megvilágította a nép helyzetét és sorsát. Krisztus kijelentésének új átélése volt a reformáció, új egyházakat hozott létre, s nyomában — szinte melléktermékként — összetört állapotában is, megindult a magyar nép nemzetté formálódása. Feltárta az egyén és a nép valóságát: megmutatkozott tényleges alkata és kitárultak lehetőségei. Robbanásszerűen megszületett a keresztyén és modern ember és a magyar nemzet: a történeti szférába emelt, hitet és kultúráját megvalósítani akaró nép. Az igehirdetés mellett legfontosabb eszköze az iskolák láncolata. Kollégiumi hálózattal átszőtte az egész országot. Debrecen, Sárospatak, Pápa, Gyulafehérvár voltak a legfontosabb
