Bethlen Naptár, 1986 (Ligonier)
Bütösi János: Átszínezett térkép
1 elérni ezt? Az ideológiák ellen folytatott harcok eredményeként és belső építéssel. Legtöbbet a római-német ideológia ellen harcolt, míg államférfiúi és politikai zsenialitással igyekezett jóba lenni a török nagyhatalommal. A tragédia Bethlen korai halála miatt az volt, hogy “Magyarország nem saját erőfeszítése és európai koalíció révén szabadult fel, hanem a Habsburgok hódították meg, Erdéllyel együtt” (62-63). “Ez a magyarság végleges bukását jelentette”, állapítja meg Vatai megdöbbentő realitással, mert “a magyarság sose tudott többé önmagára találni, természete és saját érdeke szerint felépíteni egy öncélú modern európai országot... Szabadságharcokban őrlődött fel a nép ereje, s idegen célok eszköze lett” (68). “A betelepített népi tömegek utódai sok testi és értelmi munkával gazdagították az országot, de mindenre tekintet nélkül mindig a Habsburg-érdekeket szoltálták. 1867 után a római-német rendszer iskolapolitikája nyomán százszoros mértékben jutottak be a középosztályba, kézbe kerítve a társadalmi élet kulcspozícióit... Mikor pedig — Hitler idején — végső döntésre került a sor, jórészt németnek és nem magyarnak vallották magukat. Betelepítésük után kétszáz esztendővel...Erdély önmaga árnyéka lett... Megkezdődött a magyarság kivándorlása Moldvába és Bukovinába. Végül hivatalosan is osztrák tartománnyá deklarálták” (68-69). E sötét háttérben az egyetlen reményt keltő sugár: “Mégsem tűnt el egészen a magyar nép”, de eltűnt az Osztrák-Magyar Monarchia a romboló ideológiák sorsa szerint, helyet adva új romboló diktatúráknak (69). Hogy viszonylik hozzánk, magyar emigrációhoz e kérdés? Úgy, hogy a fejedelem törekvéseit kell megvalósítani ma is egy önálló és öncélú, az egyetemes emberi humánumba beépített magyar életet illetően. “De a mai magyar valóságot kell számba venni, csak abból bontakoztathatjuk ki népünk mostani és jövő életét. Okosan kell harcolni a mai ideológiák vagy a múlt ilyenfajta csökevényei ellen, vagy okosan viszonyulni hozzájuk: ténylegesen kell kibontakoztatni a magyar valóságot. És mindig hittel tenni mindent”. (73-74). sjc j|c :}: Hogy a mai magyarság miként viszonyul a magyar valósághoz, azt Vatai Márai Sándor naplóinak az elemzésével, Németh László “Homályból Homályba” című könyvének az ismertetésével és a Független Kisgazdapárt társadalombölcseletének a rekonstruálásával érzékelteti. Miért választotta Vatai Márai Sándort kortársai közül? 52 BETHLEN NAPTÁR
