Bethlen Naptár, 1985 (Ligonier)

N. L.: Dr. Harangi László emlékezete

1985 279 városában, Miskolcon, ahol született. Nemes szíve nagyot dob­bant és hirtelen megállóit. Most ott pihen az imádott Bükkje alján. A bükki tölgyek neki zúgnak és sóhajtják Rózsa nagytisz­teletű asszony, a Harangi és Nádházy gyerekek és barátok bá­natát. Lacikám, nekem vigasztalóm voltál a bánat idején, aki igazi barát voltál, s többé olyan nem terem, mint Te voltál. A világ nagyon üres lett Nélküled. Nagyon üres. Dr. Harangi László 1984. október 15-én hunyt el. Szere­tett városa utcáján összeesett, gondolkodó agyában egy ér el­pattant, a miskolci kórházban imádott felesége karjai között adta vissza nemes lelkét teremtő Urának. Az avasi templomból te­mették el 1984. október 19-én. Az igehirdetői szolgálatot Dr. Mészáros István egyházkerületi lelkészi főjegyző, püspökhelyet­tes végezte. Az amerikai magyar reformátusság nevében Kovács Pál igazgató, volt tanítványa beszélt. Dr. Ujszászy Kálmán e.ker. főgondnok kedves professzora búcsúzott kiváló tanítványától. Jelen voltak Dr. Harangi volt osztálytársainak egy népes cso­portja. Ott várja a maga választotta avasi temetőben a feltáma­dást. Arra felé viszi drága felesége sóhaját, gyermekei, unokái könnyét a hazafelé szálló felhő. Áldott volt élete, ezerszer áldott az emléke. Legyen áldott az Isten, hogy eddig a mienk volt. N.L. . . . Búcsúzunk szeretett szolgatárs !

Next

/
Oldalképek
Tartalom