Bethlen Naptár, 1982 (Ligonier)
Akik haza mentek
1982 229 DR. LUDWIG ARTÜR AURÉL 1909 —1981 Ludwig Artúr Aurél Pozsonyban született 1909. január 10-én. Édesapja Ludwig Károly, édesanyja Norsic Auróra. Középiskolai tanulmányait a helyi Magyar Evangélikus Líceumban végezte 1919-1927 között. Érettségi vizsgát tett 1927-ben. Egyetemi tanulmányait szintén a helyi Comenius Egyetemen végezte. Jogi- és Államtudományi vizsgát 1937-ben tett. Középiskola és egyetemi tanulmányai idején részt vett a magyar cserkészet munkájában, majd szervezésében. 1933-ban a szlovákiai magyar cserkészek vezetője volt a gödöllői Jamboreen. Tevékeny részt vett a kisebbségi magyar élet mentésében és fejlesztésében. Szolgálata folytán több, mint 620 községben magyar iskola, könytár, kulturális egyesület szerveződött. 1937-ben mint a csehszlovákiai magyarok delegátusa vett részt a Népszövetség gyűlésein. A Felvidék déli része Magyarországhoz történt visszacsatolása után folytatta magyarmentő szolgálatát Pozsonyban és a Felvidék magyar lakta részein. A második világháború után családjával Ausztriába menekült, s ott négy és fél évet töltött. Ott folytatta szolgálatát a cserkészetben, s a menekültek kivándorlása intézésével. 1950-ben jött Amerikába. Előbb munkásként dolgozott Caldwater, Ohióban, majd 1953-ban Dayton, Ohióba költözött, s beiratkozott a helyi teodógiai szemináriumba, ahol 1957-ben B.D. fokozatot, majd 1972-ben M.D. fokozatot szerzett. Szemináriumi tanulmányai idején bekapcsolódott a helyi magyar református egyház életébe, s vezette a vasárnapi iskola felnőtt osztáját. 1958-ban az Inliana Harbor-i Magyar Református Egyház hívta meg lelkipásztornak, ahol haláláig szolgált. Itteni szolgálata idején egyháza népe jólétén dolgozott, menekülteket telepített, s hivatalnokként részt vett a város és Lake megye szociális ügyei végzésében. A Református Egyesület és a Nyugati Egyházmegye munkása, majd esperese volt, s tevékeny részt vett a Kálvin Egyházkerület és a felekezet munkájában. A clevelandi Magyar Találkozók állandó munkása volt. Sokágú szolgálata felsorolása szinte lehetetlen. Nemes lelkét 1981. február 24-én adta vissza Teremtőjének a kórházban. Tetemét elhamvasztották. Gyülekezete, szerettei és tisztelői február 28-án tartott emlék-istentiszteleten vettek búcsút tőle. A temetési szolgálatot Parragh Dezső püspök és Dr. Bütösi János püspökhelyettes végezték a helyi és a környékbeli magyar lelkipásztorok szolgálatával. Gyászolja neje, 5 gyermeke, 5 unokája, anyósa, egyháza, a felvidéki és az amerikai magyarság, valamint megsegítettjei megszámlálhatatlan serege, és a Kálvin Egyházkerület. Hűséges szolgálatáért Isten adja meg neki az Élet Koronáját. Áldás és béke poraira! Vitéz Ferenc
